Sewall volt az, aki tavaly decemberben a korrupció elleni fellépés világnapján a többi között arról beszélt, hogy Közép- és Kelet-Európában két tucat amerikai nagykövetség akcióterveket dolgoz ki arra, hogyan mozdítsák elő az együttműködést, és hogyan támogassák a korrupcióellenes reformokat a fogadó országokban. Az államtitkár az ennek részleteit firtató kérdésre kitért a válaszadás elől, s arról beszélt, hogy az Egyesült Államok korrupcióval kapcsolatos aggodalmai globálisak, és olyan mechanizmusokat és módszereket keresnek, amelyekkel a jogi értelemben is bizonyítható legsúlyosabb korrupciós jogsértések ellen fel tudnak lépni.
A magyar példa
Mint fogalmazott: az ukrán válság megmutatta, hogy a minden szinten jelenlévő korrupció hogyan nyit ajtót az antidemokratikus gyakorlatoknak a hatalom legkülönfélébb szintjein. Sewall elmondta, hogy Amerikának több eszköz is rendelkezésre áll, így a klasszikus diplomácia eszköztára és a beutazási tilalom is. Fontosnak tartotta ugyanakkor hozzátenni, hogy az Egyesült Államok lépéseit bizonyítékokra alapozza, s ezek nem politikai döntések. Decemberi beszédében Washingtonban Sewall a korrupció elleni amerikai fellépés eszközei között említette a vízumtilalmat, s példaként említette, hogy “hat magyar tisztviselőtől és cinkosaiktól tagadták meg a vízumot korrupció miatt”.
Az észt példa
Sewall Brüsszelben általánosságban ismertette az Egyesült Államok korrupcióval kapcsolatos koncepcióját, s elmondta, hogy a tradicionális, bűnüldözői szemlélet mellett a megelőzésre is nagy súlyt óhajtanak fektetni, valamint 600 millió dollárral támogatnak külföldi kormányokat, hogy vállalásaikat teljesíteni tudják. Úttörő példaként emelte ki az amerikai államtitkár Észtországot, ahol a döntéshozatal egyszerűsítésével csökkentették a korrupció lehetőségét. Az államtitkár szerint ez a korrupció megelőzésének egyik lehetséges eszköze, mert minél kevesebb döntés múlik egy-egy tisztviselő személyes döntésén, annál kisebb a rendszerben a korrupció lehetősége. Hangsúlyozta ugyanakkor az államtitkár azt is, hogy a köztisztviselőket megfelelően meg kell fizetni annak érdekében, hogy a korrupció kevésbé legyen számukra vonzó.
Rettegés a szabadságtól
Sewall kifejtette, hogy a korrupció aláássa a demokráciát, a gazdasági teljesítményt és a biztonságot egyaránt. A korrupt politikusokban megrendül az emberek bizalma, ami aláássa legitimitásukat; a vesztegetéssel átvágható bürokrácia csak még több korrupt bürokrácia létrehozását ösztönzi; a korrupció pedig költségesebbé teszi az üzletek gazdálkodását, rontja a versenyképességet, az adómorált, és végső soron a magasan képzett munkaerő elvándorlásához vezethet. A Világbank szerint a korrupció az első számú közellenség – jegyezte meg Sarah Sewall.
Az amerikai külügyi államtitkár emellett még az erőszakos szélsőségességről beszélt, s a közös fenyegetés legutóbbi tragikus emlékeztetőjének a párizsi merényleteket nevezte.
“A szabadságtól rettegnek a leginkább, s ez az, ami az Egyesült Államokat és Európát is egyesíti” – vélekedett Sewall a szélsőségesekről, aki szerint több eszközzel is fel kell lépni a radikalizáció és a dzsihadista narratíva ellen, ami kizárólag hosszú távú elkötelezettséggel lehet sikeres.
