Konfliktusok és szövetségek kibogozhatatlan hálózata a Közel-Kelet. Sokszor a helyiek számára is nehéz követni, hogy éppen ki, kivel harcol, és milyen exellenségek találtak rá közös érdekeikre. Ali Nasri Shamas, Libanon egyik legkeresettebb drogbárója, például újabban a jó fiúk oldalán áll.
„Ez itt három tonna hasis” – mosolyog Shamas, a PRI riportjában. A férfi egy kis gyárat üzemeltet Bouday faluban, a Bakaa völgyben. Az üzemben maszkos munkások, szárított nyövények halmait szitálják át, és válogatják ki a szárdarabokat, a gépek folyamatos zakatolása közben. A hasis hosszú ideje a szíriai határ mellett fekvő Bakaa völgy egyik legjelentősebb bevételi forrása. A „Libanoni vörös” és a „Szőke hash” világszerte elismert termékek. A törvény persze nem áll a termesztők oldalán, a kormány próbál harcolni ellenük, Shamast 35 éve körözik.
Ali Nasri Shamas (kép: Youtube)
A kormány először 2007-ben küldte a hadsereget a Bakaa völgybe, hogy számolják fel a kenderültetvényeket, a hasisgyáros azonban emberivel képes volt megvédeni érdekeltségeit. Puskákkal, gépfegyverekkel, és rakétavetőkkel verték vissza a támadást. A katonaság megrettent az erejüktől, de azért próbálkoztak még, legutóbb 2012-ben. Azóta, a szíriai polgárháború eszkalálódása miatt más dolguk akadt. A konfliktus számtalanszor csapott már át a határon.
A drogbáró tisztában van vele, hogy neki és a kormányerőknek most közös az ellensége. Az Iszlám Állam a szíriai ültetvényeit megtámadta, és Bouday mindössze félórányi útra van a libanoni-szír határtól. Sokan félnek, hogy a kegyetlen terrorszervezet katonái hamarosan megjelennek a látóhatáron. „Jöjjenek csak, ezt az ISIS-nek, és a Nursa Frontnak tartogatom” – hadonászik Shamas egy hatvan centis macsétával. Szavainak ütőképes fegyverarzenál ad nyomatékot. Szervezetének járművekre szerelt géppuskái, aknavetői, és rakétavetői is vannak. Shamas autójában például mindig van legalább két, csőre töltött Kalasnyikov.
Hasisgyár Libanonban (kép: Youtube)
Néhány helyen már konkrét harcok zajlanak. Amikor a milicisták megtámadtak egy falut Bouday és a szíriai határ között, a hasistermesztők gondolkodás nélkül csatlakoztak a hadsereghez, hogy segítsenek a védekezésben. „Az a céljuk, hogy félelmet keltsenek az emberekben, de a szemünkben az ISIS semmi” – nyilatkozta egy magát csak Abbasnak nevező férfi.
Libanon drogbárói tapasztalt harcosok: a legtöbben a tizenöt éves polgárháborúban edződtek. „Harcoltunk már mindenkivel: a kommunistákkal, Izraellel, a Hezbollah-al, és a szíriaiakkal is” – mondja egykedvűen Shamas, és leszögezi, hogy nem csupán saját érdekeltségei védelmében hajlandó fegyvert fogni. „Minden libanoni falut támogatunk, a lakóikat meg fogjuk védeni a terroristáktól, legyenek akár siíták, szunniták, vagy keresztények” – mondja.
A hadsereg és drogbárók fegyverei így sokévnyi háborúskodás után most egy irányba céloznak. A marihuána azonban továbbra is illegális marad az országban, így csak idő kérdése, hogy ismét egymás ellen forduljanak.
