A példátlan terrortámadásban helyi beszámolók szerint célirányosan végeztek ki mindenkit, ezért lett ilyen magas az áldozatok – főleg diákok – száma. A támadás fő oka a bosszú volt, mert a pakisztáni hadsereg több mint 900 tálibot (és civilt) ölt meg Észak- és Dél-Vazirisztánban terrorellenes hadműveleteiben. Pakisztán bejelentette, hogy terrorizmus esetén ezentúl nem érvényesíti a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot. Navaz Sarif miniszterelnök jóváhagyta egy miniszteri bizottság döntését, egy-két napon belül kiadják az utasításokat a kivégzések végrehajtására. Az országban viszonylag gyakran szabnak ki halálbüntetést, de az ítéleteket 2008 óta nem hajtották végre. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint mintegy nyolcezer halálra ítélt vár a sorsára, közülük mintegy 800 “terrorizmus” miatt.
Fotók: Jászberényi Sándor
Pakisztánban szerdán háromnapos gyász kezdődött a pesavari terrortámadásban megölt gyerekek emlékére. A halálos áldozatok számát a különböző források 148 és 153 közé teszik – közülük több mint 130 gyermek volt -, a sebesültek száma meghaladja a 250-et. A vérontás sokkolta az országot. A Pakisztánnal ellenséges viszonyban lévő, szomszédos Indiában szerdán az iskolákban kétperces csenddel adóztak a pesavari mészárlásban áldozatul esettek emlékének. Sok gyerek gyertyát gyújtott, néhányan könnyeztek is. Az indiai parlament két házában is kétperces csönddel emlékeztek meg a keddi tragédiáról – derül ki Narendra Modi indiai kormányfő Twitter-üzenetéből.
A Daily Beast amerikai hírportálnak sikerült felvennie a kapcsolatot az Afganisztánban tartozkodó tálib erők (Tehrik Il Taliban Pakistan) egyik vezetőjével Yar Wazirral, aki egyrészt elismerte, hogy ők hajtották végre az akciót, másrészt bejelentette, hogy „hosszú listájuk van” azokról a célpontokról, melyeket az elkövetkező hetekben támadni fognak, válaszul az elmúlt hónapok pakisztáni terrorellenes akcióira.
Elsietett ünneplés
Júniusban a pakisztáni fegyveres erők átfogó terrorellenes hadműveletbe kezdtek a pakisztáni tálibok (TTP) és a velük szövetséges terrorszervezetek ellen Észak-Vazirisztánban. A légierőt, nehéztüzérséget és szárazföldi haderőket bevető hadműveletben a hadsereg szerint több, mint 1100 az ernyőszervezethez köthető fegyveres milicistát öltek meg, és gyakorlatilag megsemmisítették a tálibok katonai erejének a jelentős részét. A megmaradt fegyveres csoportok a hadművelet elől visszavonultak Afganisztánba.
A hadműveletet sikerként értékelte nemcsak a pakisztáni kormányzat, de a külpolitikai elemzők jelentős része is. Úgy tűnt, hogy a tálib fenyegetés megszűnőben van, jelentős terrorcselekmény nem történt, a kormány háttértárgyalásai pedig a szervezet mérsékeltebb tagjaival egy tartós diplomáciai győzelem lehetőségével is kecsegtettek. Grósz Ákos, a MOL-PAKISTAN vezérigazgatója a Hir24 tudósítójának is sikerként értékelte iszlamabadi irodájában a katonai hadműveletet, azt remélve, hogy tartósan stabilizálni fogja az Afganisztánnal határos térséget, ahol az olajcég központi finomítóüzeme és több kútja is található.
Ezeket a szép reményeket mosta le az asztalról a keddi terrortámadás, melynek brutális végrehajtása egyértelműen a bosszúra utal, amellett, hogy jól demonstrálja, hogy a pakisztáni szélsőséges iszlamista csoportok még mindig képesek jól szervezett akciókat végrehajtani. A tálib vezetők nyilatkozata szerint pedig nagyon úgy tűnik, hogy a pesavari iskolai vérengzés csak a kezdő etűdje egy megindult terrorhullámnak, melynek a célpontjai az „amerikai báb pakisztáni hadsereg- és kormány” valamint minden „külföldi érdekeket képviselő szervezet.”
Magyarok a sűrűben
A fellobbanó terrorizmus közvetve magyar érdekeket is érint. A Mol-csoport ugyanis jelenleg a legnagyobb magánkézben lévő kőolaj- és földgázkitermelő cég az országban az állami vállalatok után. A magyar állam pedig 25 százalékban a részvényese a cégnek. A magyarok által kitermelt földgáz látja el például a fővárost, Iszlámábádot gázzal, az ország több területén is kutatásokat és próbafúrásokat folytatunk. Csak a működő olajkutakból származó napi kitermelés kereskedelmi értéke eléri a hárommillió dollárt.
A MOL-PAKISTAN a kutak mellett egy finomító állomással is rendelkezik az országban, egészen pontosan a Khyber Pakthunkwa tartományban (PKP) található Makoriban. A tartomány fővárosa az a Peshawar, ahol a keddi merénylet történt. Peshawar azonban még biztonságosnak tekinthető Makorihoz képest, mely alig ötven mérföldre található az afgán határtól és törzsi ellenőrzésű, úgynevezett FATA területek veszik körül.
Novemberben, amikor egy magyar forgatócsoporttal a finomítónál jártam, ez érezhető volt a Mol szigorú biztonsági előírásain is. Két, a határvidéki különleges rendőrség (Frontier Constabulary) kötelékébe tartozó fegyveresekkel teli katonai egység kísérte a konvojt, amivel utaztunk, az őrök pedig egy pillanatra sem hagytak minket őrizet nélkül. Az elővigyázatosságnak konkrét okai vannak: állandóak a határ menti villongások a rendfenntartó erők és a zömében pastu nyelvet beszélő határvidéki falvak között, nincs biztos határvonal.
Ennek következtében gyakorlatilag semmi sem állja akadályát a hegyekben megbúvó táliboknak, hogy pakisztáni területre lépjenek be és terrorcselekményeket vagy emberrablásokat hajtsanak végre. A CPF-et (Központi Feldolgozó Üzem) és minden, nem csak magyar kézben lévő létesítményt pedig kiemelt célpontként kezelnek a milicisták – nagy valószínűséggel várható, hogy a magyar finomító is a tálibok bejelentett célpontjai között szerepel.
Mindemellett pánikra egyelőre semmi ok sincs: az erődítményszerű finomítót jelenleg négy teljes szakasz különleges alakulat őrzi. Kapcsolatba léptünk a Mol magyar sajtóosztályával, cikkünket folyamatosan frissítjük.
