A Die Welt című konzervatív német lap a civil korrupcióellenes szövetség megalakulásáról közölt beszámolót szerdai számában. A szintén konzervatív, lengyel Rzeczpospolita a múlt vasárnapi időközi választásokat kommentálta.
Orbán szorult helyzetben
A Die Welt kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es hatalomra kerülése óta “először kerül érezhetően szorult helyzetbe”, és “hangulatváltozás érezhető az országban”.
A szerző, Boris Kalnoky hozzátette: a konzervatív választók elbizonytalanodtak és csalódottak, még azok is, akik továbbra is kitartanak a Fidesz mellett, amit a konzervatívok “felső köreiben” is érzékelnek. A változás okai között vannak nem kikényszerített hibák, mint például az internethasználat megadóztatásának terve, mindenekelőtt azonban az Egyesült Államok “brutális nyomásának” hatásáról van szó – tette hozzá.
Jöhet a leleplezések kora
Megjegyezte: sok konzervatív számára felmerül a kérdés, előfordulhat-e, hogy a kormány tényleg szembeszáll a “nyugati szuperhatalommal”, és hogy az ország a Fidesz uralma alatt tényleg ugyanolyan korrupt, vagy talán még korruptabb, mint a szocialisták idején.
Kifejtette, hogy az új civil korrupcióellenes szervezet veszélyes lehet a kormányra, és ettől függetlenül “tisztító” hatást fejthet ki a társadalomban. Úgy vélte, “világos, hogy a következő hetekben és hónapokban záporoznak majd a leleplezések Magyarországon”.
Népszerűségvesztést tükröz az újpesti bukta
A Rzeczpospolita szerint a múlt vasárnapi időközi választások eredményei úgy értelmezhetők, hogy Orbán Viktor pártja elveszítheti kétharmados parlamenti többségét. Jaroslaw Gizinski, a napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője úgy vélte, hogy a szocialista Horváth Imre újpesti győzelme nemcsak választókerületének hagyományos baloldaliságát tükrözi vissza, hanem a Fidesz népszerűségvesztését is a közelmúltbeli kormányellenes tüntetések után.
A cikkíró rámutatott, hogy a jövő év februárjában esedékes veszprémi választásnak magas a tétje. Amennyiben a kormánykoalíció ezután elveszítené kétharmados többségét, ez “nem járna hatalomvesztéssel, de az ellenzéki sikernek lélektani hatása lenne”, a parlamenti erőviszonyok ugyanis “a jog szabad alkotásában korlátoznák a kormánytöbbséget”.
