Sir Richard Shirreff tábornok a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek komoly nehézségeket okozna a szükséges mértékű erők felvonultatása különösen a szárazföldön, ha Oroszország “bármilyen kalandorakcióra” szánná el magát.
Sir Richard szerint Nyugat-Európa folyamatosan építi le katonai kapacitásait, és nyilvánvalóan nem tudná megvédeni magát Oroszországgal szemben jelentős amerikai segítség nélkül – írja az MTI.
A NATO-nak még egyetlen hadosztály – vagyis egy hozzávetőleg 20 ezer fős alakulat – gyors kivezénylése is jelentős gondot okozna – tette hozzá a brit tábornok.
Bár népszerűtlen politikai döntés lenne az újrafegyverkezés, de ha a NATO komolyan veszi saját védelmi kötelezettségeit, akkor újra kell fegyverkeznie, újjá kell építenie katonai kapacitásait. Európának “a zsebébe kell nyúlnia és többet kell költenie védelemre”.
Oroszország növelte, Európa lecsökkentette a kiadásokat
Korábban ugyanezt hangsúlyozta nemrégiben Londonban tartott előadásában Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Ő az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – nyár eleji biztonságpolitikai rendezvényén kijelentette, hogy véget kell vetni az európai NATO-tagállamokban a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának, mert nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni a számla nagy részének kifizetését.
Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.
A NATO teljes védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok állja, és a szövetség katonai műveleti kapacitásainak jelentős részét kizárólag Amerika képes biztosítani, ami fenntarthatatlan – mondta a júniusi londoni rendezvényen a NATO-főtitkár.
Nagyon keveset költünk biztonságra
A NATO tagállamai közül mindenkinek többet kell majd költenie, aki a GDP két százaléka alatt költ védelmi kiadásokra – közölte az amerikai külügyminiszter. Mi ilyenek vagyunk.
Erre hívta fel júniusban a figyelmet John Kerry amerikai külügyminiszter is Brüsszelben, a NATO-tagállamok tanácskozását követően a védelmi költségek növelésének kényszerét is megmagyarázta. “Aki egy pillantást vet a térképre, annak nyilvánvaló, hogy miért” – hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője, rámutatva, hogy az ukrajnai, a szíriai és az iraki válság mind-mind hatással van a globális biztonságra.
Magyarország védelmi kiadásai 2000-es évben sem érték el a GDP 2 százalékát. A Wikipédia szerint 2004-es 1,7 százalék óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, míg idénre a 241,5 milliárd forint a becslések szerint mindössze a GDP 0,79 százalékát jelenti.
