A szíriai polgárháborúban megerősödött szélsőséges szervezet idén nyárig nem lépett direkt konfrontációba az Egyesült Államokkal, de ez most megváltozott. A James Foley kivégzéséről készült propaganda videóban ugyan arra szólították fel Barack Obama amerikai elnököt, hogy állítsa le a szervezet ellen augusztus eleje óta végrehajtott légicsapásokat, különben egy újabb amerikai túszt végeznek ki, ők maguk sem gondolhatták komolyan, hogy az Egyesült Államok engedni fog a zsarolásnak.
Sőt, feltehetően éppen az volt a céljuk, hogy beleprovokálják Washingtont egy nyílt konfrontációba. Tekintve, hogy az Egyesült Államok finoman szólva is népszerűtlen a térségben, egy széleskörű amerikai katonai fellépés – ami szárazföldi csapatok bevetését jelentené Irakban – „mozgósító erő lehet az iszlamisták számára”, amellyel újabb harcosokat tudnának toborozni maguknak az iraki szunnita közösségben – mondta el a Hír24-nek Dr. Varga Gergely, az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Központ tudományos segédmunkatársa.
Kemény szavak, korlátozott katonai fellépés
Bár mind Obama, mind Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter kemény hangú nyilatkozatokban kelt ki az Iszlám Állam ellen, amely „veszélyt jelent az Egyesült Államokra”, nem fogják bevetni ellenük a hadsereget. Varga Gergely elmondta: Washington, amennyire csak lehet, igyekszik korlátozott fellépéssel válaszolni az iszlamista szervezet jelentette fenyegetésre, és csak annyit tesznek, amennyi mindenféleképpen szükséges. Ez legfeljebb a légierő nagyobb erejű alkalmazását, esetleg egyes iszlamista vezetők ellen végrehajtott célzott dróntámadásokat vagy a különleges erők bevetését jelentheti túszok kiszabadítására a szakértő szerint, aki közölte: nagyszabású légicsapások megindítására már nem számít.
Iraki kurd fegyveres az Iszlám Állam elleni harc frontvonalában
Fotó:Europress
Az Egyesült Államok nagyobb hangsúlyt fektet a háttérben zajló diplomáciai megoldásokra, mint a közvetlen katonai konfrontációra, mert a szituációra nincsen pusztán katonai megoldás – mondta el Varga. Washington szerint hosszú távon csak a helyi szereplők tudják megoldani a kialakult helyzetet, amihez az Egyesült Államok csak segítséget tud nyújtani. Leginkább az iraki hadsereg, valamint a kurd fegyveresek megerősítésével: katonai tanácsadók odaküldésével, pénzzel és főleg fegyverszállítmányokkal. Valamint korlátozott légicsapásokkal.
Amerikai bombázók Szíria felett?
A szíriai polgárháborúból kinőtt IS megfékezésére többen is – köztük például John McCain szenátor, és John Allen nyugalmazott tábornok – azt javasolták Obamának, hogy indítson légicsapásokat a szervezet egységei és bázisai ellen Szíriában. Ennek lehetősége az amerikai kormányzaton belül is felmerült, de Varga Gergely szerint „nem várhatóak” Szíriában végrehajtott amerikai légicsapások. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök tanácsának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatón szintén arra utalt, hogy nem lesznek amerikai légicsapások az Irakkal szomszédos országban.
Fotó:Europress
Varga Gergely szerint az elképzelhető, hogy az amerikai különleges erők fedett akciókat hajtanak végre a polgárháború sújtotta országban, de ezekről minden bizonnyal nem szerez tudomást a közvélemény. (Mint, ahogy már történt is ilyen: a Fehér Ház Foley kivégzése után bejelentette, hogy júliusban túszmentő akciót indítottak Foley és más amerikai foglyok kiszabadítására Szíriában).
Obama ellenzéke sem erősködik
Bár a demokrata Barack Obamát rendszeresen túlzott gyengeséggel támadó republikánus politikusok közül egyre többen kritizálták az elnököt, amiért túl keveset tesz az Iszlám Állam megállítására, valójában ők sem akarnak széleskörű amerikai katonai beavatkozást indítani Irakban, vagy Szíriában. A legtöbb, amit követelnek az elnöktől, hogy több légicsapást hajtson végre – akár Szíriában is – valamint azt, hogy több fegyvert jutasson a kurdok és az IS-el ellenséges szíriai ellenzéki erőknek. Így Obamának nem kell komoly belpolitikai nyomással megküzdenie, amiért nem küldi az amerikai hadsereget az Iszlám Állam elleni háborúba.
