Juozas Olekas litván nemzetvédelmi miniszter szerint azzal a céllal érkeztek a NATO-hadihajól Litvániába, hogy erősítsék a katonai szövetség baltikumi jelenlétét az ukrán válságra adott válaszként.
A tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a NATO meg akarja nyugtatni Litvániát és a többi szövetséges államot a térségben.
“Újabb jel”
“A hadihajók érkezése újabb jele a NATO egységének és szolidaritásának” – mondta Olekas az AFP francia hírügynökségnek, hozzátéve, hogy a szövetség megerősített térségbeli jelenléte “elrettentés” Oroszországgal szemben, amely 40 ezer katonát állomásoztat Ukrajna keleti határán.
“Látogatást tesznek”
A litván vizekre vezényelt norvég, holland, belga és észt hadihajók a katonai szövetség egyik gyorsreagálású haditengerészeti egységéhez tartozik.
A négy aknaszedő és egy kiszolgáló hajó korábban a németországi Kiel kikötőjében horgonyzott. A balti államok több kikötőjében is látogatást tesznek, majd részt vesznek egy hadgyakorlaton.
Már márciusban bejelentették
A NATO áprilisban közölte, hogy a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növelni fogja a jelenlétét a közép- és kelet-európai tagországokban. A szervezet már márciusban fokozta légi járőrözési tevékenységét a térségben.
Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy a balti államok légterében járőröző NATO-gépek több küldetést teljesítenek majd, NATO-erők jelennek meg a Balti-tengeren, a Földközi-tenger keleti részén és szükség szerint máshol is.
Moszka kikéri magának
Moszkva szerint a szövetséges erők kelet-európai telepítése megsérti a NATO és Oroszország közötti, 1997-ben kötött alapszerződést, amely megtiltja, hogy a felek állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekbe.
Steinmeier és Burkhalter az EBESZ-megfigyelők elengedését sürgeti
A Kelet-Ukrajnában fogva tartott EBESZ-megfigyelők feltétel nélküli szabadon bocsátását sürgette pénteken Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter és svájci kollégája, Didier Burkhalter, aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke.
Berni találkozójuk után Steinmeier hangsúlyozta, továbbra is minden erőfeszítést megtesznek a megfigyelők kiszabadítása érdekében.
Megbeszéléseiknek külön jelentőséget ad, hogy az ukrán fegyveres erők hajnalban különleges akciót indítottak, hogy visszafoglalják a két hete oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött Szlovjanszk városát, ahol a szakadárok múlt hét óta fogva tartják az EBESZ hat megfigyelőjét és az őket kísérő négy ukrán tisztet.
A Bild című német lap közlése szerint Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt polgármestere a harcok kezdete után néhány órával azt mondta, hogy foglyaikat evakuálták a Szlovjanszkban zajló harci cselekmények övezetéből.
Steinmeier és Burkhalter áttekintették azt is, milyen lehetőségek vannak az EBESZ ukrajnai missziójának kiszélesítésére.
A német külügyminiszter a nap folyamán Berlinben Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével fogja megvitatni az Ukrajnában kialakult helyzetet.
A német külügyminisztérium szóvivője közben Berlinben arról tájékoztatott, hogy sikerült közvetlen kapcsolatba lépniük az eddig Szlovjanszkban fogva tartott megfigyelőkkel.
A közlés szerint ez volt az első ilyen, közvetlen kapcsolatfelvételük a foglyokkal, akik között négy német megfigyelő is van.
A megfigyelőcsoport dán tagja a Ritzau dán hírügynökség szerint előzőleg arról számolt be, hogy megfelelők a körülményeik és mindannyian biztonságban vannak, de továbbra is az oroszbarát fegyveresek foglyai.
Az EBESZ-megfigyelők pillanatnyi hollétére egyik jelentés sem utal.
Moszkva a kelet-ukrajnai hadművelet azonnali beszüntetésére szólította fel Kijevet
Az orosz külügyminisztérium pénteki közleménye szerint felháborodását fejezte ki a kelet-ukrajnai Szlovjanszknál megkezdett “megtorló hadművelet” miatt, és külön bírálta, hogy abba a szélsőségesen radikális ukrán Jobboldali Szektor “terroristáit” is bevonták.
A külügyi közlemény szerint Moszkva határozottan követeli a Nyugattól, hogy hagyjon fel az Ukrajnával kapcsolatos “romboló politikájával” és határolja el magát a kijevi hatalomtól.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök véleményének hangot adva Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő figyelmeztette Kijevet, hogy a békés rendezést célzó genfi megállapodás megvalósításának az utolsó reményét is szétzúzza a kelet-ukrajnai oroszbarát erők ellen indított hadművelettel.
