A 2013-as volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres időjárásmérések kezdete, 1850 óta, és a globális felmelegedés tovább folytatódik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn közzétett jelentése szerint az emberi tevékenységnek tudható be sok tavalyi szélsőséges időjárási jelenség – szárazság, rendkívüli hőség, árvizek és trópusi ciklonok – Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Európában.
Noha még csak 2014-et írunk, a 14 legmelegebb év közül 13 a 21. századra esik. Az utóbbi három évtized mindegyike melegebb volt, mint a megelőző – írta a genfi székhelyű szakosított ENSZ-szervezet a meteorológia világnapjához, március 23-ához időzített jelentésében. „A 2013-as év szélsőséges időjárási jelenségei közül sok összhangban van azzal, amire az ember által előidézett éghajlatváltozás következményeként számítottunk” – közölte Michel Jarraud, a WMO főtitkára.
A tenger szintjének emelkedése növekvő veszélyt jelent a viharok okozta hullámzás és a parti árvizek miatt. Ezt jelezte a tavaly novemberben pusztító Haiyan tájfun, amely miatt legkevesebb 6100 ember halt meg és 13 milliárd dolláros kár keletkezett a Fülöp-szigeteken és Vietnamban. Az éves hőmérsékleti átlagértékek különösen a déli féltekén voltak magasak. 2013 Ausztráliában volt a legmelegebb, Argentínában a második legmelegebb volt az időjárásmérések kezdete óta. „A globális felmelegedés egy percig sem szünetel” – mondta a WMO főtitkára, kiemelve, hogy gyorsul az óceánok felmelegedése, ami egyre mélyebbre hatol.
Mint korábban megírtuk, a globális felmelegedésnek egyéb drámai következményei is lehetnek. A tengerszint emelkedése miatt egyes országokban a szélsőséges hőhullámok elpusztítanák a termést. Az elmúlt két évtized csaknem 14 ezer, a témáról szóló, szakértők által véleményezett tudományos cikkéből mindössze 24 tagadja a klímaváltozást vagy azt, hogy az éghajlat melegedését emberi tevékenység okozná.
Egyes vélemények szerint 2080-ra a növényfajok 57, míg az állatok 34 százaléka elveszíti természetes élőhelyének felét. Ez azt jelenti, hogy unokáink nemcsak tigrissel és koalamacival nem találkozhatnak, de a számunkra hétköznapinak tekintett állatok is eltűnnek a világ jelentős részéről. A megoldás egyedül a mi kezünkben van. A tudósok szerint ugyanis a szén-dioxid szintjének emelkedéséért 90 százalékban a környezetszennyező ember a felelős.
