Nagyvilág

Lemondott az ukrán miniszterelnök

azarov (azarov)
azarov (azarov)

Felajánlotta távozását a hatalomból kedden az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov – adta hírül a Reuters a kormányfő sajtóirodájára hivatkozva. A kijevi parlament reggel rendkívüli ülést kezdett a válságból kivezető lépések megvitatására.

Azarov döntését azzal indokolta, hogy a két hónapja húzódó zavargások veszélyeztetik az ukrán gazdaságot. A politikus személyesen kérte Viktor Janukovics államfőt, hogy fogadja el a lemondását „a politikai kompromisszum és a válság békés rendezése érdekében”.

“Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” – írta közleményében Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.


Fotó: Europress Hírügynökség

Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.

Viktor Janukovics elnök a hétvégén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.

Korábban az ukrán energetikai és szénipari miniszter azt mondta, a kormány nem zárta ki a rendkívüli állapot bevezetésének lehetőségét, “amennyiben a szélsőségesek és terroristák tevékenysége szélesedni fog”. Azarov sajtószóvivője azonban cáfolta a tárcavezetőt. Az amerikai alelnök, Joe Biden is óva intette az ukrán kabinetet az intézkedéstől.

Viktor Janukovics államfő és az ellenzék képviselői a válság lezárása érdekében több vitás pontban is megállapodtak keddre virradóra. Többi közt megegyeztek abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket, illetve a tervek szerint amnesztiatörvényt fogadnának el és elkezdenék kidolgozni az alkotmányreform részleteit.

Az ukrán elnök és a miniszterelnök

Az 1991-től független Ukrajna rövid történelmében kulcskérdés volt az elnök szerepe. Ma az elnöki hatalom nagy, ő nevezi ki a minisztereket és a miniszterelnököt. Ennek az erős elnöki (prezidenciális) rendszernek az eredete a 90-es évekre nyúlik vissza, amikor még a hirtelen beköszöntő nagy szegénység miatt az ukrán nép hatalmas nosztalgiát érzett a szovjet idők iránt, és a kommunista pártot szavazta legnagyobb erőnek a Radába (ami az ottani parlament neve). Kellett egy erős elnök, hogy visszafogja az Oroszországhoz való akár föderális közeledést, ami a pártok erőviszonyából következhetett volna. Ám az országban nőttek a vagyoni különbségek, szociális feszültségek, s persze a korrupció, az elit-nómenklatúra-oligarchák botrányainak a száma. A 2004-es narancsos forradalom (mely azért voltaképpen maga is egy másik oligarchacsoport demokratikus köntösbe csomagolt győzelme volt) után megváltozott ez az erős elnöki rendszer, nagyobb hatalmat kapott a Rada – bizonyos kinevezési kérdésekben egyeztetési és vétójogot. Ezt a rendszert okolta aztán Janukovics 2010-ben az ország instabilitásáért, és megszüntetve lényegében visszaállította az első elnöki uralomra épülő politikai rendszert. Ezért nem elégszik meg a mai ellenzék a nekik felkínált miniszteri székekkel, és ezért nem jelenthet megoldást a miniszterelnök lemondása – ezért követelnek Klicskóék új elnökválasztást. (forrás: oroszvilag.hu, wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik