Alan Turing, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor, titkosszolgálati kódfejtő tevékenységével általános vélemény szerint akár évekkel is lerövidíthette a II. világháborút. Ő állt ugyanis annak a csoportnak az élén, amely Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.
Turing ezzel valószínűleg százezrek életét mentette meg, ám ennek ellenére 1952-ben “súlyos közszeméremsértés” vádjával, a homoszexualitást bűncselekményként definiáló brit törvény alapján elítélték. Az ítélet börtönbüntetés volt, amelyet azonban önkéntes kémiai kasztrációval ki lehetett váltani. Turingot végül e kezelésnek vetették alá, és nem kellett börtönbe vonulnia, ám a tudós alig két évvel később, 1954-ben, néhány nappal 42. születésnapja előtt ciánmérgezésben meghalt.
Alan Turing – a huszadik század egyik legzseniálisabb matematikusa meleg volt
Fotó:AFP
Az akkori hivatalos halottkémi verdikt öngyilkosságot állapított meg, bár ezt azóta is többen vitatják.
Turing jogi rehabilitálására az utóbbi években számos kezdeményezés is útjára indult. Négy éve például a brit miniszterelnöki hivatal honlapján 34 ezren csatlakoztak a Turing rehabilitációját követelő petícióhoz. Ennek hatására Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök hivatalos nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a “visszataszító” bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején, ám ez sem ért fel tényleges jogi rehabilitációval.
Tavaly februárban a jelenlegi miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron kormánya visszautasította a Turing rehabilitálását indítványozó újabb kegyelmi kérvényt, amelyet az interneten több mint 23 ezren írtak alá. Az elutasítás alapja az a hivatkozás volt, hogy Turingot az annak idején hatályos törvények által büntetendőnek tartott jogsértésért ítélték el, ezért a jogi rehabilitáció nem lehetséges.
Éppen egy éve azonban tizenegy vezető brit tudós, közöttük Stephen Hawking, a fizikatudomány egyik legnagyobb kortárs teoretikusa nyújtott be kérvényt Turing rehabilitálására és a hat évtizeddel ezelőtti ítélet megsemmisítésére.
A kormány hosszas mérlegelés után végül azt a megoldást találta, hogy II. Erzsébet királynőtől kéri a posztumusz felmentést Turing számára. Az uralkodó, akihez hivatalosan Chris Grayling igazságügyi miniszter fordult a kérelemmel, saját kegyelmi kiváltsága alapján kedden ki is hirdette a néhai tudóst a büntetés hatálya alól felmentő döntését, így Turing – igaz, halála után csaknem hatvan évvel – mentesült az egykori bírósági végzés jogkövetkezményei alól.
Grayling az uralkodói döntés kihirdetéséhez fűzött nyilatkozatában közölte, hogy Turing olyan büntetés szenvedő alanya volt, amelyet a mai kor igazságtalannak és diszkriminatívnak tekint. A királynő felmentő döntése méltó tisztelgés e kivételes ember emléke előtt – fogalmazott a brit igazságügyi miniszter.
