Magyar találmányok a világban

Pető-módszerrel a világ fogyatékos gyermekeiért

Van, ahol még szégyellik, elrejtik a mozgássérülteket. Ez ellen küzd Szenczy Katalin, aki a Pető Intézetben dolgozott évekig, ma pedig a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként segíti a fogyatékos gyerekeket a szegény országokban.

A fogyatékosságot nem tudjuk megváltoztatni, az már adott, viszont olyan koordinált mozgásokat tudunk megtanítani, amelyek az élethez kellenek, amivel a fogyatékosok be tudnak illeszkedni a társadalomba – magyarázza Katalin a konduktív pedagógia lényegét. Megtaníthatók a mozgássérültek helyzet- illetve helyváltoztatatásra, vagyis arra, hogy például hasra tudjanak fordulni, felüljenek, felálljanak vagy eljussanak A-ból B-be  és hogy tudják használni az evőeszközt vagy a ceruzát.”

A magyar titok

A szeretetszolgálattal sokat utazó Katalinban felmerült, hogy jó lenne a módszert átvinni olyan országokba is, ahol ezt nem ismerik és pénz sincs rá. Munkatársaival ki is dolgozta a FLAME programot. Ez a mozaikszó a Function Leanguage And Movement Educationt vagyis a Funkció-, Beszéd- és Mozgásnevelést takarja.

A foglakozásokon egyszerre lazulnak a feszes izmok, erősödnek a gyengék, fejlődik az értelem, javul a beszéd, javul, önállóvá válik a mozgás. Ettől különleges a Pető-módszer, minden más módszer egy-egy területre koncentrál külön-külön: vagy a látásra, vagy a hallásra, a beszédre vagy mozgásra. A konduktív pedagógia tehát egy komplex rendszer.

Nem halat, hanem hálót

Katalinék összeállítottak egy tanfolyamnyi anyagot a módszer alapjairól.

Természetesen nem tanítható meg 2-3 hónap alatt minden, amit itthon a főiskolán 4 évig tanulnak, de arra elég, hogy utat mutasson a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak, szülőknek. Fontos, hogy nem halat adunk, hanem hálót, csak egy segítséget ahhoz, hogyan foglakozhatnak ők a saját nyelvükön a saját gyerekeikkel – magyarázza Katalin.

A program első állomása Albánia volt, majd Koszovó, Nyugat-Szahara és Szerbia (Vajdaság) Jordánia, Kambodzsa, Vietnám és Mongólia következett.

Nehézségekkel teli szép munka

Nem könnyű olyan alanyokat találni a programhoz, akik hajlandók foglalkozni a mozgássérült gyerekekkel.

Sokfelé tapasztaltuk szegény országokban, hogy a fogyatékos gyerek nem büszkeség sem a családnak, sem a társadalomnak, inkább eldugják vagy nem veszik őket emberszámba. Holott, sok beteg gyerek sokkal többre lenne képes, ha lehetőségeik lennének, lehetne őket is fejleszteni – mondja Katalin.

Siker

A fenntarthatóság mindig nagy kérdés a jótékonysági programoknál. A FLAME 50 százalékos aránya igen jónak mondható. Nyolc országban tanítottak a magyar szakemberek és négyben nélkülük is folytatódik a munka a FLAME központokban.

Lehetőségekkel teli házak

Az életüket szinte már számítógépen élő városi ember el sem tudja képzelni, milyen lehet akár egy hét internet nélkül, pedig falvakban, a világ szegényebb országaiban így telnek a mindennapok. Egy Teleház híd lehet a világhoz az elszigetelten élőknek és kapocs a helyi közösségben.

Az alapötlet skandináv

Svédországban jött létre az első Teleház a 80-as évek végén, azóta terjed és folyamatosan változik a kor és az emberek igényeinek megfelelően.

Magyarországon a 90-es évek végétől kezdtek alakulni a Teleházak, de nem egészen olyanok, mint Nyugat-Európában.

A svéd modell a technológiára épült, az volt a lényeg, hogy legyen erős számítógép, internet, amit az egyén nem tudott megvásárolni, és az legyen elérhető egy közösségi helyen”

– magyarázza a Magyar Teleház Mozgalmat működtető DemNet alapítvány egyik vezetője, Pálvölgyi Péter.

Összefogástól magyar

Itthon inkább a közösség volt a kulcsszó, hiszen arra épült, hogy egy-egy csoport fogjon össze és teremtse meg a működés feltételeit.

“Voltaképpen, amit mi kínálunk, az meglehetősen kevés. Odavisszük a számítógépet és az internetkapcsolatot, segítünk a hely kialakításában és tréningek, képzések, mentorálás formájában átadjuk azt a nagyon komoly tapasztalatot, tudást, ami a birtokunkban van e témában – mondja Péter.

A technológiát és az alapköltségeket az alapítvány állami, önkormányzati vagy nemzetközi támogatásból állja, a további működési költségeket pedig általában a helyi költségvetésből, vállalkozók felajánlásaiból, a programok bevételeiből fedezik. Az alapítvány ugyanakkor segít pályázatírásban is, megmutatja a helyieknek honnan, hogyan szerezhetnek forrást elképzeléseikhez.

Nincs két egyforma

Nagyon sokfélék a teleházak, hiszen sokfélék a szükségletek, amelyek a korral is változnak. Vannak előírások ugyan az eszközparkra, nyitvatartásra, de az, hogy milyen szolgáltatásokat vet be az adott közösség, azt a helyi igények döntik el. Természetesen nem csak számítógéppel kapcsolatos programokat lehet szervezni ezekben a központokban.

Megtölthető egy ilyen hely sokmindennel. Például lehet itt: internet kávézó, információs központ, szaktanácsadás, könyvtár, táncház, kiállítás, vásár, fesztivál, koncert, gyereksarok, ifjúsági ház, nyugdíjas klub vagy épp utazási iroda, netán a helyi rádió. Akár mind együtt.

Magyar módra nem csak Magyarországon

A teleház mozgalom az egész világon jelen van, Közép-Ázsiában és Kelet-Európában több központ nyílt magyar segítséggel.