A Német Külpolitikai Társaság közép- és kelet-európai kutatási programjának vezetője szerint a hagyományosan jó német–magyar kapcsolatok mára kihűltek, mert az Orbán-kormány politikai vonalvezetése egyes területeken eltér a németek törekvéseitől. Hasonló történt a francia kormányváltás után is, de a német–francia viszonyban közös munkával igyekeznek „újragombolni a kabátot”. Ez a német–magyar kapcsolatokban nem történt meg kellő alapossággal – tette hozzá a szakértő, aki szerint mostanra „kölcsönös meg nem értés alakult ki”.
Őszinteség, nyíltság
Gereon Schuch úgy vélte: a csütörtöki találkozó módot ad arra, hogy a felek új lendületet adjanak a kapcsolatoknak. Ehhez az őszinteség, nyíltság, megértés mellett Berlinnek tudomásul kell vennie, hogy a demokratikus átmenet még nem ért véget Magyarországon. Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet kutatója azt mondta: a 2010-es kormányváltás óta aggodalom támadt a magyarországi demokrácia, pluralizmus és jogállamiság állapota körül a német politikai színtér és nyilvánosság egyes részein. Németországban nem fogadtak jól bizonyos gazdasági intézkedéseket, és megütközést váltott ki néhány, az EU-ra vonatkozó budapesti megnyilvánulás is.
A leghúzósabb téma
Az uniós ügyeknek nagy szerepük lesz a Merkel–Orbán találkozón, hiszen a két ország érdekei ütköznek a következő hétéves költségvetés kohéziós támogatásai ügyében. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár egy korábbi interjúban azt mondta: a Merkel–Orbán találkozón az EU következő hétéves költségvetési kerete lesz „a leghúzósabb” téma. A magyar kormányfő néhány napja közölte: tárgyalni kell, és a megegyezés cél, de világossá tesszük, hogy nincs „Európai Unió közös európai fejlesztések nélkül”, nincs Európa, ha a később csatlakozott, szegényebb országok nem kapnak támogatást a gazdagabbaktól.
A támogatás ára
A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója szerint is a kohéziós politika lesz a fő téma. A támogatás a munkahelyek létesítése és a gazdasági növekedés szempontjából a legjelentősebb segítséget jelenti. A magyar fejlesztési pénzek 90 százaléka közösségi forrásból származik, óriási érvágást jelentene, ha a következő (2014 és 2020 közötti) költségvetési ciklusban az összeget 27-30 százalékkal csökkentenék. Kiss J. László a magyar kormányfő lobbifeladatának nevezte, hogy Magyarország a jövőben is elég kohéziós támogatást kapjon, miközben a „donorállamok” – mindenekelőtt Németország és Nagy-Britannia – nem akarnak többet fizetni, és kétséges, hogy Németország e vonatkozásban kiállna Magyarország mellett.
A „legveszélyesebbek” egyike a legbefolyásosabbnál
Orbán Viktort egyébként a világ legbefolyásosabb nője fogadja, hiszen akárcsak tavaly, idén is a német kancellár vezeti a Forbes listáját. A magazin dicsérte Angela Merkelnek az Európai Unió megmentése érdekében mutatott határozottságát és az eurozónában kialakult adósságválságra gyakorolt hatását. Arról, hogy a Der Spiegel a minap feltette Orbán Viktort az Európa tíz legveszélyesebb politikusát tartalmazó listára, Csizmadia Ervin lapunknak azt mondta, ez nem számít, de tény: Orbán megítélése rendkívül negatív. Azt látják, hogy csorbul a jogállam, plusz Magyarország már nem az a kezes bárány a nyugati politikai szereplők számára, mint volt, mondjuk, Gyurcsány idejében. Orbán tüntetően, ellenkezésének hangot adva fogalmazza meg kritikai észrevételeit, így igyekszik újrapozicionálni Magyarországot.
