Ilyen jó eredményt szélsőjobboldali jelölt még nem ért el elnökválasztáson, elemzők szerint a Nemzeti Front (FN) vasárnap este a jelenleg kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) lehetséges alternatívájaként jelent meg a francia politikai színtéren.
Sarkozy bajban
Fotó: AFP
Erre utalt az államfő rövid beszéde is, aki elsőként a szélsőjobboldali szavazókat szólította meg, amikor azt mondta: az első forduló “válságszavazás” volt, amelyben a franciák “nyugtalanságukat és szorongásukat fejezték ki a jelenleg formálódó új világgal szemben”. Ezért szerinte a második forduló központi kérdése az lesz, hogy ki tudja “megőrizni ebben a gyorsan változó világban a franciák jelenlegi életmódját”.
Szocialista riválisának pedig azt javasolta a köztársasági elnök, hogy három vitát tartsanak a két forduló között a szociális és a gazdasági kérdésekről, a társadalmi problémákról és a nemzetközi kérdésekről. Ezt azonban Francois Hollande azonnal visszautasította, aki a hagyományoknak megfelelően csak egyetlen vitát szeretne.
Hollande vezet
A vasárnapi előnyszerzéssel jelentősen megnőtt ugyanis az esélye annak, hogy két hét múlva, 17 év után ismét baloldali államfője legyen Franciaországnak, miután a második fordulóra valamennyi felmérés a szocialista jelölt biztos, legalább 54 százalékos támogatottságú győzelmét prognosztizálja.
Francois Hollande, az első forduló győztese
Fotó: AFP
“Minden olyan erő jelöltje leszek, aki egy korszakot le akar zárni és új lapot akar nyitni. Ez után az első forduló után az összefogás jelöltje vagyok a változás érdekében. Ennek az összefogásnak a lehető legszélesebbnek kell lennie, mindenekelőtt a baloldali erőket és a Zöldeket érinti, mostantól fogva őket is képviselem” – hangsúlyozta Hollande.
“Tudom, hogy most az országhatárokon kívül is figyelnek engem” – jegyezte meg a szocialista politikus, megerősítvén: felelősséget érez azért, hogy Európa a növekedés és a munkahelyteremtés pályájára álljon át. A szocialista politikus már korábban jelezte: megválasztását követően kezdeményezni fogja az uniós szinten március elején elfogadott pénzügyi paktum újratárgyalását.
Sarkozynek vége?
A jelenlegi államfőnek elsősorban szimbolikus győzelmet jelentett volna, ha megelőzi az első fordulóban szocialista riválisát, mert elhitethette volna a táborával, hogy még nem dőlt el a választás kimenetele.
“Akrobatamutatvánnyal” felérő teljesítmény lenne Jean-Daniel Lévy, a Harris-Interactive közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint, ha Sarkozy meg tudná fordítani a tendenciát. Gérard Grunberg politológus szerint pedig Sarkozy-nek egyszerűen “vége”.
Az elemzők egyöntetű véleménye azért tűnhet némileg meglepőnek, mert a szélsőjobboldali jelölt rekordtámogatottságot szerzett vasárnap este, a harmadik helyre várt szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon pedig “csak” 11 százalékot ért el, ezért elméletileg a jobb- és baloldali tábor most kiegyenlített.
Stéphane Rozes, a Cap politikai elemzőintézet vezetője szerint az a tény, hogy Hollande végzett az élen az első fordulóban, Sarkozy vereségeként értékelendő. “Nagyon nehéz lesz neki új irányt venni: az ő kampánya miatt erősödött meg a Nemzeti Front, Sarkozy nem tudott középre figyelni” – véli az elemző.
Nem ment a szélre kacsináts
A minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált Sarkozy kampánya elején úgy vélte, a franciák értékelni fogják, hogy a negatív gazdasági mutatók ellenére sikerült az országot megvédeni a válság nagyobb hatásaitól. Később azonban stratégiát váltott, és a szélsőjobboldali szavazók meggyőzésére, a közbiztonsági és a bevándorlási kérdésekre összpontosította kampányát. A stratégiát illetően azonban a kormánypárti táborban is megoszlottak a vélemények.
“A tét az, hogy maga mellé tudja-e (Sarkozy) állítani a Nemzeti Front szavazóit. De akármikor megpróbálkozott a kampányban, ez nem ment” – mutatott rá Gael Sliman, a BVA intézet részéről.
Marine Le Pen rekordméretű támogatottsága arra utal, hogy Sarkozy a 2007-es kampánnyal ellentétben most már nem képes elcsábítani a Nemzeti Front szavazóit, hiába képviselt kemény álláspontot az iszlámot, a bevándorlási vagy a közbiztonsági problémákat illetően.
Marine Le Pen szavazóbázisa stabil
Fotó: AFP
Az Ifop felmérése szerint Le Pen szavazóinak legfeljebb 48 százaléka fog a jelenlegi államfőre szavazni, Francois Hollande 31 százalék támogatására számíthat, míg 21 százalék feltehetően tartózkodni fog május 6-án.
Sarkozy-ellenes referendum
A “hiperaktív” Nicolas Sarkozy “abnormális elnökségével” szemben “normális elnökséget” ígérő Hollande az elmúlt fél évben bejárta egész Franciaországot, hogy személyesen szerezze meg az emberek támogatását. A gazdasági válság árnyékában elsősorban a gazdasági növekedés beindítására és a fiatalok munkahelyteremtésére helyezte a hangsúlyt. A Szocialista Párt egykori főtitkárának (1997-2008) a kampányban sikerült elfeledtetnie kormányzati tapasztalatlanságát, és az elnökválasztást valóságos Sarkozy-ellenes referendummá változtatta.
Számára a helyzet a második forduló előtt sokkal könnyebb, miután Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front jelöltje és Eva Joly, a Zöldek jelöltje is már jelezte, hogy a szocialista riválist támogatja a második fordulóban. “Saját táborával és Mélenchon szavazóival Hollande jelentős győzelemre számíthat” – véli Stéphane Rozes.
