Nagyvilág

Rosszul választott Magyarország – A demokrácia felszámolása

Számos külföldi lapban jelent meg kritika a magyar belpolitikáról. Helyzetünket borúsnak látják, az orbáni politikát kritizálják, demokráciáról szó sincs.

Új Szó

Elvesztegetett év címmel Tokár Géza szlovákiai magyar politikai elemző értékelte a csütörtöki Új Szóban az elmúlt év legfontosabb eseményeit. Úgy látja: a szlovákiai magyarság számára sem a szlovákiai, sem a magyarországi helyzet alakulása nem jó. “Ha Szlovákiában rossz a helyzet, akkor Magyarországon egyenesen katasztrofális – ironikusan szólva nem azért, mert szétesőben a kormány, hanem mert túlságosan is erős és csőlátású” – véli az elemző. 2011 során “a legfontosabb törvények egyeztetés és érdemi konzultáció nélkül születtek meg, az országnak pedig (a havi rendszerességgel felülírt hangzatos terveken kívül) nincs jövőképe. Az utóbbi napok eseményei csak hab a tortán: a magyar parlament kapkodva, könyörtelenül és a demokratikus szabályokat felrúgva fogadta el azokat a rendelkezéseket, amelyekről egy szebb világban hónapokig kellene egyeztetni.” “Miért szomorú ez a jelenség Dél-Szlovákiából nézve?” – teszi fel a kérdést Tokár. “Mert egy gazdaságilag erős és sikeres magyar államra van szükség hátországként. Helyette Magyarország a csőd felé tart, és egyre szűkül a mozgástere” – olvasható a cikkben.

Die Presse

A magyar belpolitikai helyzetről közölt kommentárt csütörtöki számában a Die Presse osztrák liberális lap “Magyarország még nem érkezett meg a jelenbe” címmel. A cikk szerzője, Michael Laczynski szerint a január elsején életbe lépő magyar alaptörvény preambulumának a nemzeti önérzetet kihangsúlyozó pátosza azt az érzetet kelti, mintha azt nem halandók, hanem “maga a Sors írta volna”. Az írás szerzője többek közt a határon túli magyarok választójogát, a médiatörvényt és a jegybank jogköreinek tervezett megnyirbálását is aggályosnak tartja. A kommentár szerint a magyar választóknak mindeddig nem sikerült kiszabadulniuk a szocializmus alatt rájuk húzott “mentális kényszerzubbonyból”. “Az állam és a piac viszonyát illetően a magyarok még nem érkeztek meg a jelenbe” – írja a cikk, kiemelve, hogy “Orbán jóformán összes reformja a túlburjánzó jóléti állam adópénzekkel való trágyázására irányul”, ez viszont a gazdaság bedöntésének veszélyével fenyeget.

Laczynski egy másik, “Magyarország az Egyesült Államok és az EU harapófogójában” című, szintén a Die Presse csütörtöki számában megjelent írásában Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktornak küldött leveléről írt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai folyamatosan romlanak. A média helyzete a cikk szerint már-már felveti a Szabad Európa Rádió újraindításának szükségességét, Orbánnak az EU-val és az IMF-fel játszott “pókermeccsét” illetően pedig Charles Gatit idézi: “Ha nem lesz megegyezés, Magyarország jövőre kifogy a pénzből.”

A lap Detlef Kleinert vendégkommentárját is közölte a médiahelyzetről. A szerző szerint a magyarországi médiaalkotmánnyal és a közmédia helyzetével kapcsolatos külföldi kritikák “az ideológiáról, nem pedig a sajtószabadságról szólnak”. Kleinert továbbá arról írt, hogy azért “folytatnak hadjáratot [Magyarország] ellen az osztrák és német osztályharcos körök, mert Magyarország rosszul választott“, hangsúlyozva, hogy mindig ugyanazon személyek, “ugyanazokkal az átlátszó frázisokkal” riogatnak a magyar demokrácia felszámolásáról. A kommentár megjegyzi, hogy a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságírószervezet által Bécsben sajtószabadság-díjjal kitüntetett Vásárhelyi Mária és Rényi Pál Dániel határozottan baloldali újságok munkatársai, hozzátéve, hogy Vásárhelyi maga is bíróság elé vitt két, az előadásáról humorosan beszámoló, baloldali újságírót. Rényi munkahelyére utalva megjegyzi, hogy “annyira mégsem lehet rossz a sajtószabadság Magyarországon”, tekintve, hogy az említett újság 1993 óta támadja a Fideszt. Kleinert írásában Paul Lendvait és az ORF osztrák közszolgálati adót is erősen bírálja, utóbbit azzal vádolva, hogy a szociáldemokrata pártot támogatja és megrendelésre “úgy táncol, ahogy az elvtársak fütyülnek”. “A korábbi, korrupt baloldali kormányzatok támogatói az utolsók, akiknek joguk van a sajtószabadság haláláról beszélni” – írja a cikk, kiemelve, hogy a Freedom House szerint a magyar sajtó továbbra is “szabad”.

Le Monde

Magyarországnak a helyes iránytól való eltérése aggasztja Washingtont címmel és Orbán Viktor miniszterelnök hatalomban tartását szolgálja az új választási törvény alcímmel írt publicisztikát Joelle Stolz a Le Monde francia napilapban. Az “Európai Bizottság nem az egyedüli, amely aggódik a Magyarországon folyó tekintélyuralmi kurzus” miatt. Magyarország, mint a “nacionalizmus modellje” tűnik fel az adósságválság által meggyengített Európában. Az Egyesült Államok a demokratikus elvek nevében szintén aggódik a magyar helyzet miatt – állapítja meg Stolz, hivatkozva Hillary Clinton külügyminiszter decemberi levelére. “Washington azonban egyre határozottabban szokta megfogalmazni aggodalmait.” A cikkíró részletesen beszámolt a Barroso-levélről és Orbán Viktor válaszáról is. Stolz hozzáfűzte, hogy “az Európai Parlament bizonyos tagjai azt tervezik, hogy kérni fogják a Lisszaboni Szerződés hetedik cikkelyében foglalt eljárás alkalmazását Magyarország ellen.” “Orbán az euróválság árnyékában feltalálja a tekintélyelvű demokráciát” – idézte Stolz az EP zöld frakciójának társelnökét, Daniel Cohn-Bendit-t a cikk zárásaként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik