Nagyvilág

Túlélte a bizalmi szavazást a görög kormány

Elmúlt az előrehozott választások veszélye, ami még tovább növelte volna a bizonytalanságot az euróövezetben és a nemzetközi piacokon.

A görög kormány megnyerte az athéni parlamentben péntek éjjel megtartott bizalmi szavazást. A Jeórjiosz Papandreu vezette balközép kormány 153 támogató voksot kapott 145 ellenében. Két parlamenti képviselő nem szavazott. A szavazás kimenetele bizonytalan volt, mert előzőleg a Papandreu vezette szocialista kormánypárt, a PASZOK több képviselője kijelentette, hogy nemmel fog voksolni. Ennek ellenére a 152 fős frakció minden tagja igennel felelt a név szerinti szavazáson.

Azzal, hogy a kormány megnyerte a bizalmi szavazást, elhárult az a veszély, hogy előrehozott választásokat kelljen tartani Görögországban, ami még tovább növelte volna a bizonytalanságot az euróövezetben és a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor nem biztos, hogy a görög kormány a jelenlegi összetételében működhet tovább.

Papandreu a szavazás előtti felszólalásában arról beszélt, átmenetileg egy új, széles körű politikai támogatást élvező koalíciós, de akár az összes parlamenti párt részvételével megalakuló nemzeti egységkormány vezethetné Görögországot, amelynek az élén nem feltétlenül ő állna.

A bizalmi szavazás után a miniszterelnök bejelentette: helyi idő szerint szombat délben egyeztet Karolosz Papuliasz államfővel az új összetételű kormányról, és arról, ki legyen annak a vezetője.

Evangélosz Venizelosz pénzügyminiszter – Papandreu egyik vetélytársa a görög szocialista párton belül – sürgette egy átmeneti kormány megalakítását, amely elfogadtathatná a 2012-es költségvetést, és elvezethetné az országot február végéig, amikor a politikus szerint előrehozott választásokat lehetne tartani. Venizeloszt az esetleges új ideiglenes kormány lehetséges miniszterelnökének tartják.

Papandreu kormányfő a héten azzal állt elő, hogy népszavazásra bocsátaná a Görögország megsegítését célzó, a maratoni tárgyalások után előző héten Brüsszelben kialkudott pénzügyi mentőcsomagot. Végül Németország és Franciaország erőteljes nyomására három nappal később visszavonta tervét.

A görög miniszterelnök népszerűsége mélypontra süllyedt, és tízfős parlamenti többsége kettőre olvadt, mert Görögországnak szigorú takarékossági programot kell végrehajtania a neki nyújtott nemzetközi segítség fejében, ennek keretében többek között emelték az adókat, és csökkentették a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik