“Hol vannak a nagy európai politikusok, akik felvilágosítanák alapvető tévedéseiről Orbán Viktort” – tette fel a kérdést a bécsi Kurier jegyzetírója, aki üdvözölte az osztrák kormány tiltakozását a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló terv miatt, ugyanakkor hiányolta az európai reakciókat.
Stefan Galoppi cikkében kijelentette: egy mégoly lenyűgöző kétharmados többség sem jogosít fel a többség zsarnokságára, az európai alapjogokat senki sem igazíthatja az igényeihez, a túlzott nemzeti büszkeség és az ellenségképek buzgó ápolása válság idején nem helyettesíti a felelősségteljes és fair politikát
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági részében Reinhard Olt kommentáló elemeket tartalmazó tudósításban foglalkozott a devizahitelesek végtörlesztésére vonatkozó kormányzati javaslattal, hangoztatva, hogy Magyarország a frankhitelek kockázatait a bankokra kívánja hárítani.
Olt utalt arra, hogy a javaslat a magyar bankok mellett az osztrák Raiffeisen bankot, valamint az Erste bankcsoportot is érinti. A cikkíró beszámolt arról: az Európai Bizottság várhatóan megvizsgálja, hogy mindez miként egyeztethető össze az európai joggal.
Ugyanezzel a témával foglalkozott szerdai számában a Financial Times Deutschland is. A német üzleti napilap utalt arra, hogy a hazai hitelezők adósságai egy részének elengedésével kapcsolatos tervek az Európai Unió, valamint a szomszédos Ausztria részéről ellenállásba ütköztek.
A devizahitelesek megsegítésére bejelentett akciótervről közölt értékelést kelet-európai blogrovatában a The Economist is. A vezető brit hetilap írása szerint az, hogy Orbán Viktor megoldása bátor kísérletnek tekinthető-e a gordiuszi csomó átvágására, vagy pedig vakmerő gazdaságpolitikai hazárdjáték, “attól függ, hogy kit kérdez az ember”.
A The Economist szerint ha az összes devizaalapú hitelt beváltanák, annak költsége hozzávetőleg 5 milliárd eurót tenne ki, ami a magyar GDP-érték 5 százaléka, és “csak valamivel több, mint a legnagyobb magyar bank, az OTP piaci tőkeértéke”.
A lap idézi a kormányfőt, aki a kockázatokról szólva kijelentette, hogy a külföldi bankok az egyösszegű végtörlesztésről szóló javaslattól függetlenül is folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, és kivonják profitjukat.
A The Economist szerint ez igaz: az MNB legutóbbi kimutatása szerint az osztrák és az olasz bankok – a térség legnagyobb bankpiaci szereplői – csökkentik finanszírozásaikat Magyarországon, más környező országokban azonban nem. Az írás szerint ugyanakkor az elemzők zöme ezt a bankokra kirótt különadóval magyarázza.
A folyóirat szerint nem sok szimpátiát érdemelnek azok a bankok, amelyek lebecsülték a devizahitelezés kockázatait. A törvényt azonban bármilyen tőlük telhető módon be fogják tartani, és ebbe beletartozik az a lehetőség is, hogy lehúzzák a redőnyt – áll a The Economist blogjában.
