Nagyvilág

Berlusconi bukását jósolják az olasz lapok

A kormányfő pártja által kezdeményezett népszavazáson a válaszadók több mint 90 százaléka mondott nemet a feltett kérdésekre.

Elsöprő többséggel nyertek a Silvio Berlusconi olasz kormányfő által előterjesztett referendum kérdéseire nemmel, a kormány álláspontjával szemben szavazók, és ez Berlusconi csillagának leáldozását jelentheti – állapították meg kedden az olasz sajtó elemzői.

“Ha az (két héttel ezelőtti) önkormányzati választások pofon volt a jobbközépnek, akkor a referendum eredménye kiütéses győzelemmel ér fel” – írta a Corriere della Sera című lap. A népszavazáson a válaszadók 92 százaléka elutasította, hogy Olaszországban ismét atomerőművekből nyerjenek energiát, 95 százalékuk a vízszolgáltatás privatizációja ellen foglalt állást, 94 százalék pedig úgy vélte, a kormány tagjai nem felmenthetők az alól, hogy részt vegyenek az ellenük indított bűnvádi eljáráson. Az összes elutasított törvényjavaslatot Berlusconi pártja nyújtotta be szavazásra.

A Berlusconi család tulajdonában álló jobboldali napilap, az Il Giornale szerint viszont a referendumon az emberek félelme győzött. “Tévednek, akik szerint ez egy mellbedöfés volt a kormánynak” – írta a szerző.

“Az urnákban megbukott a politika” – cikkezett az Il Sole 24 Ore című üzleti újság, amely szerint a népszavazás eredménye “berobbantotta a puskaporos hordót” egy “stagnáló gazdaság keretei között ugyancsak stagnáló politika alatt”.

A balközép kötődésű La Reppublica címlapján “Összetört a varázsfuvola” című, a népszavazással foglalkozó vezércikk jelent meg, amelynek írója szerint “az olaszok 20 év után nem követik többé Berlusconi muzsikáját”. A vezércikkíró úgy véli, egy “széles körű és tudatos forradalom bontakozik ki, amely miután kiszorította a jobboldalt a nagyobb városokból, felgyorsította a megrekedt, és már minden politikai energiáját felemésztett berlusconizmus végének közeledtét”.

“Ki győzött?” – tette fel a költői kérdést a tekintélyes La Stampa. “A végtelen harag és a remény győzött, a mi, oly sok idő után felülkerekedett az én felett, polgárok ezrei egyesültek a közösségi hálókon kialakuló új választói csoportokban, amelyek tagjai azért mennek el szavazni, mert egy barátjuk tájékoztatta őket, és nem pedig a párt miatt” – fejtette ki a lap elemzője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik