A vasárnap esedékes török parlamenti választások győztese nem kétséges: bár több párt áll rajthoz, a célszalagot elsőként a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) fogja átszakítani. Csupán az a tét, mekkora előnnyel tud nyerni Recep Tayyip Erdogan kormányfő pártja. Fölénye elegendő lesz-e ahhoz, hogy kétharmados többséghez jusson a parlamentben?
Erdogan nem titkolja, hogy erre törekszik; ilyen arányú többség birtokában ugyanis az AKP egyedül szövegezhetné meg Törökország új alkotmányát, felváltva vele a csaknem 30 éves régit, amelyet – egy katonai puccsot követően – a hadsereg tábornokai írtak. Isztambuli források szerint az új alaptörvény módosítaná az államon belüli erőviszonyokat, tágabb jogköröket biztosítva a jelenleg inkább ceremoniális szerepkört betöltő államfőnek. Az pedig nyílt titok politikai berkekben, hogy Erdogan akar lenni Törökország következő elnöke.
Az AKP jelenleg 331 mandátummal rendelkezik az 550 fős parlamentben, s az előrejelzések szerint legalább ennyire számíthat a mostani voksolás után – köszönhetően a török gazdaság szárnyalásának. Ha legalább 330 mandátumot elér, akkor nekifoghat az új alkotmány elkészítésének – de ebben az esetben népszavazást kell majd kiírnia. A kétharmados többség esetén viszont nincs szükség a megerősítő népszavazásra.
