Szándékos fertőzés?
Az E. coli baktérium okozta, németországi véres hasmenéses fertőzés lehetséges okai között már a terrorizmus-teória is felmerült. Németországban egyesek immár azt rebesgetik, hogy az eddig 21 halálos áldozattal járó fertőzés mögött nem kizárt, hogy a bioterrorizmus áll. A belügyminisztérium szóvivője, Jens Teschke ugyan cáfolja azt, hogy ilyen jellegű támadásról lenne szó, az akciófilmekbe illő esetet Klaus-Dieter Zastrow, a berlini Vivantes klinika higiéniai főorvosa azonban lehetségesnek tartja. „Teljesen elképzelhető, hogy egy őrült így akart megölni néhány embert vagy pedig tízezreket megfertőzni” – nyilatkozta a Bild című német lapnak. A főorvos mindenképpen hanyag mulasztásnak minősíti, hogy ebben az irányban nem folytatnak vizsgálatot.
Közben Németországban már 21-re emelkedett a hasmenésjárvány halálos áldozatainak a száma. A megbetegedettek, illetve a gyanús esetek száma immár meghaladja a 2600-at, és közülük több mint 600-ra nőtt azoknak a száma, akik életveszélyes vagy legalábbis válságos állapotban vannak. Esetükben már fellépett a – súlyos vérszegénységgel, illetve veseelégtelenséggel járó – hemolitikus urémiás szindróma.
A lübecki Kartoffelkeller (Krumplipince) étteremben az elmúlt hetekben 17 személy fertőződött meg (fotó: MTI/EPA)
Gyanúsak a külföldi alkalmazottak
A brit kormány mellett működő egyik biztonsági tanácsadó szervezet immár a brit élelmiszerellátást fenyegető terrorveszélyre hívta fel az ágazat figyelmét. A Nemzeti Infrastruktúra-védelmi Központ (CPNI) jelentésben figyelmeztette a brit élelmiszer-ipari cégeket arra, hogy ideológiailag vagy politikailag motivált csoportok akár a forgalomba kerülő élelmiszerek megmérgezésével is próbálkozhatnak – derül ki a The Sunday Telegraph vasárnapi cikkéből. A CPNI szerint könnyen fennállhat annak a veszélye, hogy ezek a csoportok kórokozókkal vagy vegyszerekkel szennyezhetnek áruházakban forgalmazott étel- és italféleségeket, de még nagyobb bajt okozhatnak azzal, ha olyan élelmiszer-nyersanyagokat vesznek célba, amelyek sokféle étel alapanyagául szolgálnak. A jelentés szerint különösen a külföldről importált élelmiszerek esetében nehéz garantálni a biztonságot, ám a brit farmok is veszélyeztetettek, hiszen sok külföldit alkalmaznak.
A CPNI jelentése minden brit élelmiszeripari céget arra szólít fel, hogy alaposan ellenőrizzék az újonnan felvett alkalmazottakat és az alvállalkozókat. Az élelmiszertermelő üzemek állítsanak fel külön biztonsági ellenőrzést a telepek külső kerítéseinél, az előzetes rendelés nélkül érkező szállítmányokat pedig ne fogadják el – hangzik a jó tanács.
Vasárnap már ingyen osztogatták a magyar uborkát, de még így sem kellett (Fotó: MTI)
Amúgy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2002-ben kiadott egy tanulmányt, amelyben az élelmiszerterrorizmus következményeit (a lehetséges emberi veszteségeket és a gazdasági károkat) mérlegelik. Ráadásul a világszervezet a 2007-es évi beszámolójában a XXI. század potenciális globális közegészségügyi fenyegetéseként jellemzi az élelmiszerfertőzést.
Büféasztal már volt célkeresztben
Nem légből kapott ötlet a Nemzeti Infrastruktúra-védelmi Központ forgatókönyve, hiszen tavaly decemberben már olyan híreket lehetett hallani, hogy a terroristák tömeges ételmérgezésre készültek. A CNN akkori értesülése szerint az al-Kaidának az Arab-félszigeten tevékenykedő jemeni szárnya amerikai éttermekben és szállodákban tervezett tömeges ételmérgezést. A hírszerzői információk decemberben arról szóltak, hogy a mérgezéses merényleteket ricinnel és cianidokkal (mindkettő akár halált is okozhat, ám egyik sem szerepel a tömegpusztító fegyverek listáján) akarták végrehajtani, így mérve csapást a nyugati országokra. Az élelmiszerek, valamint italok megmérgezésével kapcsolatos akciótervezet kapcsán már akkoriban felmerült, hogy nagyobb erőket kellene fektetni a szálloda és az éttermi ipar biztonságának a garantálására.
Mégsem a csíra a bűnös
Az alsó-szászországi tartományi hatóságok vasárnap este álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy a járvány terjedéséért egy, az északi Bienenbüttelben lévő biokertészeti üzem, illetve az ott termelt növényi csíra a felelős. Ilse Aigner fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági miniszter ugyanakkor hétfő délután rendkívüli sajtóértekezleten bejelentette, hogy eddigi laboratóriumi vizsgálatok nem igazolták, hogy a bienenbütteli üzemből vizsgált növényi csírák baktériummal fertőzöttek lennének. A bizonyítékok hiánya ellenére a növényi csíra mellett továbbra sem ajánlatos az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztása – tanácsolják a németországi hatóságok.
