Az orosz kormányfő svéd hivatali kollégájával, Fredrik Reinfeldttel folytatott tárgyalása után a sajtó rendelkezésére állva hangsúlyozta, hogy nyilvánvaló, “a NATO-infrastruktúrák határaink felé közeledése aggodalommal tölti el az Oroszországi Föderációt”.
Az észak-atlanti szövetség alapszerződése nem változott abban a tekintetben, hogy a NATO területén kívül is bevethet erőt, és bármely országnak, amelynek határai felé katonai infrastruktúrák közelednek, a megfelelő módon kell válaszolnia. A NATO nem csupán politikai szövetség, hanem katonai tömb is – mutatott rá Putyin.
Elemzők emlékeztetnek rá, hogy a NATO tagállamai között már három volt szovjet köztársaság – Észtország, Lettország és Litvánia – van, és Moszkva különösen aggódik amiatt, hogy a NATO szemet vet más szovjet utódállamokra, például Ukrajnára vagy Grúziára is, ami már – moszkvai értékelés szerint – komolyan veszélyeztetné Oroszország biztonságát.
A líbiai helyzetről szólva az orosz miniszterelnök megdöbbenésének adott hangot, hogy a NATO milyen könnyedén dönt az észak-afrikai ország elleni bombázásokról. Felidézte a nyolcvanas évek afganisztáni háborúját, amikor szerinte a szovjet parancsnokok jóval körültekintőbbek voltak légi csapások elrendelésénél a civil lakosság megkímélése érdekében.
