Belföld

Brüsszelhez fordultak a Patrióták a tiszás „önkényuralmi intézkedések” miatt

Martin Bertrand / Hans Lucas via AFP
Martin Bertrand / Hans Lucas via AFP

Közös írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz a Patrióták Európáért magyar, francia, osztrák, olasz, spanyol és cseh képviselői a Magyar Péter vezette kormány intézkedései miatt – közölte szombaton a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-vel.

A közlemény szerint a képviselők arra várnak választ, hogy a kormány lépései összeegyeztethetők-e az uniós szerződések demokratikus alapelveivel és a független igazságszolgáltatás követelményével. Úgy fogalmaztak:

A demokrácia, a szabad választások és a politikai verseny védelme nem lehet politikai szimpátia kérdése. Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, és nem fordíthatja el a fejét, amikor egy tagállamban a demokratikus politikai verseny ellehetetlenítésére törekednek.

A Patrióták szerint a visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítás az ellenzéki országgyűlési képviselők több mint felét kizárta abból, hogy újra elinduljon a választásokon. Állításuk szerint hasonló szabály alkalmazása esetén az Európai Parlament 164 jelenlegi képviselője sem indulhatna újra.

Kifogásolták a Fidesz szervereinek lefoglalását is, amelyet jogellenesnek neveztek. Emellett azt állították, hogy Magyar Péter már a bírósági döntések előtt ellenzéki politikusok letartóztatását jelentette be.

A képviselők az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 19. cikkére, valamint az Alapjogi Charta 47. cikkére hivatkozva kérnek választ a bizottságtól.

Korlátozták a képviselői mandátumot, lefoglalták a Fidesz szervereit

Az Alaptörvény 17. módosítása tizenkét éves képviselői mandátumkorlátot vezetett be. Magyar Péter a javaslat bemutatásakor azt mondta, a korlátozás a jelenlegi Országgyűlés összetételét nem érinti, a következő választásokon azonban már alkalmazni kell.

Az Alkotmánybíróság augusztusban elutasította a módosítás ellen benyújtott indítványokat. A testület szerint az alkotmánymódosítás tartalmát nem vizsgálhatja, csak az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények teljesülését. Ezt a hatásköri korlátot a Fidesz-kormány idején elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás alapozta meg.

A Fidesz szervereit az NKA-támogatások ügyében folyó nyomozásban foglalták le. A párt panasza nyomán a Legfőbb Ügyészség részben törvénysértőnek találta az eljárást: a kutatás és a kényszerintézkedések elrendelését törvényesnek minősítette, a teljes szerverpark elvitelét azonban indokolatlan, adathalászat jellegű intézkedésnek tartotta. Olyan személyes adatokat is lefoglaltak, amelyek nem kapcsolódtak a büntetőeljáráshoz. A Legfőbb Ügyészség ezért az eljárási cselekmények megismétlésére hívta fel a nyomozóhatóságot, hangsúlyozva, hogy a bűncselekmény gyanúja továbbra is fennáll.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik