Kedden, a csernobili atomerőmű-katasztrófa huszonötödik évfordulóján a megemlékezők többsége a március 11-ei kilences erősségű földrengésben és az azt követő szökőárban súlyosan megsérült japán fukusimai létesítmény balesetéről is beszélt.
Az 59 éves csernobili túlélő, Pavel Vdovicsenko szerint a fukusimai szerencsétlenség a csernobili ikertestvére. Az atomenergia-ellenes csoportok meghívására Japánban tartózkodó férfi azt mondta, mindkét baleset után a helybéliek retteghetnek a katasztrófa hosszútávú hatásaitól, a Fukusima környékén élők ugyanúgy tarthatnak a rákbetegségektől, mint a csernobiliek. “Mintha időzített bombát telepítettek volna a szervezetükbe” – nyilatkozta Pavel Vdovicsenko.
Negyedszázaddal az egykori Szovjetunióban történt katasztrófa után szakértők még mindig vitáznak a csernobili katasztrófa egészségügyi hatásairól, még abban sincs egyetértés, hogy hányan haltak meg az atomerőmű-robbanás miatt kialakult rákbetegségben. A becslések a néhány ezertől a több százezerig terjednek.
A fukusimai erőműből kiszabaduló radioaktív sugárzásnak egyelőre nincsenek halálos áldozatai. A létesítmény környékéről a baleset után a japán kormány nyolcvanötezer ember kitelepítését rendelte el. A szerencsétlenség végül ugyanúgy hetes – a legsúlyosabb – besorolást kapott a nemzetközi nukleáris eseményskálán, mint egykor a csernobili.
Vdovicsenko első kézből tapasztalhatta meg a csernobili katasztrófa hatásait. A ma Ukrajnában lévő, most is tiltott zónának számító Csernobiltól 180 kilométerre északra, az oroszországi Brijanszkban élő férfi lakóhelye az egyik leginkább fertőzött területnek számított az 1986. április 26-i robbanás után. Vdovicsenko azt mondta, a szerencsétlenség után a környék gazdasága is összeomlott, az embereknek nem volt munkájuk, pénzük, nem volt más választásuk, mint a helybéli, sugárfertőzött vadnövények és vadállatok elfogyasztása. A pajzsmirigy-problémákkal küszködő aktivista azt mondta, nem hagyja el szülőföldjét, de csak úgy képes a túlélésre, ha megpróbál nem állandóan az egészségére gondolni.
A túlélő arról is beszámolt, hogy a Csernobil környékéről kimenekítetteknek meg kellett küzdeniük a társadalom előítéleteivel és félelmeivel is, sokan ugyanis azt gondolták, hogy a sugárbetegség ragályos. Időközben a japán kormánynak is ki kellett adnia egy felhívást a fukusimai emberek diszkriminációjának tilalmáról, néhány szálloda ugyanis nem volt hajlandó fogadni őket, és az innen származó gyerekek megfélemlítéséről is érkeztek hírek.
Bár a csernobili és a fukusimai szerencsétlenség besorolása ugyanúgy hetes fokozatú, szakértők szerint Japánban tizedannyi sugárzóanyag jutott ki a létesítményből, mint egykor a szovjet atomerőműből.
Medvegyev is megemlékezett
Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök is részt vett kedden Csernobilben az ukrán város mellett negyedszázaddal ezelőtt történt atomkatasztrófa évfordulós megemlékezésein.
A két államfő elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amely az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásban részt vevő “likvidátoroknak” a tiszteletére emelnek.
Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon amikor – 1986-ban – az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy “felszámolták” a nukleáris baleset következményeit.
