Helyi lakosok beszámolója szerint hajnalhasadtakor legalább két hatalmas robbanás hallatszott. Immár a negyedik egymást követő éjszakán mért csapást a líbiai fővárosra a nemzetközi katonai koalíció, de a célpontokról reggelig nem lehet tudni biztosat.
Moammer Kadhafi líbiai vezető kedd éjjel előmerészkedett a Tripoli központjában álló, Bab al-Azizija nevű főhadiszállásáról, s hívei gyűrűjében élő televíziós adásban kijelentette, hogy nem adják meg magukat, legyőzik az ellenséget.
Líbia készen áll egy elhúzódó háborúra, amelyből győztesen fog kikerülni – jelentette ki Moammer Kadafi Tripoliban, egy lebombázott épületben mondott televíziós beszédben. Tripoliból légvédelmi ágyúk hangjait lehetett hallani este Kadafi rezidenciájának közeléből, két robbanást követően. Közben heves harcok dúltak Miszráta városában az ellenzék és a kormányerők közt.
Szabadon engedték az újságírókat
Moammer Kadhafi líbiai vezető utasítására a kormányerők szabadon engedtek kedden éjjel három nyugati újságírót, akik március 19-én az ország keleti felében lévő Tobruk térségében tűntek el. Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója – Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós – és Joe Raedle, a Getty Images nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa már meg is érkezett a Tripoli belvárosában álló Rixos hotelbe.
Megállapodtak a NATO szerepéről?
Barack Obama amerikai elnöknek sikerült elnyernie Franciaország és Nagy-Britannia támogatását ahhoz, hogy a NATO jelentős szerepet vállaljon a Líbia elleni légicsapásokban. A latin-amerikai körúton tartózkodó Obama, úton Chiléből Salvadorba, kedden telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia államfővel és David Cameron brit kormányfővel a líbiai helyzetről. A Fehér Ház közleménye szerint a három politikus egyetértett abban, hogy az észak-atlanti szövetségnek kulcsszerepet kell játszania a Líbia elleni katonai művelet irányításában.
A francia köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint Obama és Sarkozy megállapodott a NATO parancsnoki láncolata alkalmazásának módozatairól a líbiai katonai műveletben részt vevő országok koalíciójának támogatására.
A szövetségesek azonban nem mondták ki nyíltan, hogy támogatják, hogy a NATO legyen a küldetés politikai vezetője, mert attól tartanak, ezt nehéz lenne elfogadtatni a NATO-tag Törökországgal, illetve alááshatja a katonai csapásmérések amúgy sem túl szilárd támogatottságát az arabok körében.
Nick Harvey a brit fegyveres erők minisztere a The Telegraph című napilapnak úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, hogy csapataik meddig vesznek részt a líbiai katonai műveletekben.
Figyelem! A videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz!
Dollármilliókat követel a légtérzár
Az Egyesült Államok gépei hajtották végre a bevetések közel kétharmadát, közép-európai idő szerint kedd este 20 óráig összesen 212 alkalommal repültek be Líbia légterébe. Az amerikai légierő F-15 és F-16-os, valamint Harrier vadászbombázókkal mért csapásokat a líbiai légvédelmi rendszerre.
A több ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Kanada, Spanyolország, Belgium és Dánia – repülői 124 alkalommal szálltak fel. Franciaország 62 bevetéssel az összes felszállás 18 százalékát tudhatja magáénak.
Három amerikai tengeralattjáróról és két rombolóról, valamint egy brit tengeralattjáróról kedd estig 162 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet indítottak el, közülük 112-et még a csapásmérés első hullámában, szombaton. A manőverező robotrepülőgépek számának csökkenése azt jelzi, hogy a líbiai légvédelmi rendszer és a parancsnoki központok erősen megrongálódtak, az általuk képviselt veszély nagyon erősen csökkent.
A Stratégiai és Költségvetési Felmérés Központjának tanulmánya szerint a repüléstilalmi övezet hat hónapig tartó érvényesítése 1,18-3,4 milliárd dollárjába kerülhet az amerikai adófizetőknek.
