Elhalasztják az Európai Unió május 27-re tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, és a rendezvényt az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg – közölte csütörtökön Brüsszelben Hajdu Márton, a magyar EU-elnökség szóvivője a távirati iroda ismertetése szerint.
A tervezett időpontban számos más nemzetközi eseményt is tartanak – indokolta a döntést a szóvivő, aki konkrétan ugyan nem nevezte meg, de nyilván a G8-csoport franciaországi csúcstalálkozójára gondolt, amelyet szintén május 27-re terveznek. A szóvivő közölte: az egybeesés miatt a magyar és a soron következő lengyel elnökség konzultált Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével, és a csúcstalálkozó elhalasztását kezdeményezték.
A keleti partnerségi csúcstalálkozót Gödöllőn rendezték volna meg, az EU-tagországok vezetői Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország első emberével találkoztak volna. A külügyi tárca reményei szerint az eseményen részt vett volna Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is.
Az elhalasztott összejövetel a magyar uniós elnökség egyik kiemelt jelentőségű eseménye lett volna: Herman van Rompuy december 21-én Budapesten a kiemelt elnökségi feladatok között említette, melynek egyik célja az EU orosz gázfüggőségének enyhítése lett volna.
Nincs üzenet
Semmiféle politikai üzenetet nem látok a döntés mögött – nyilatkozta az fn.hu-nak Magyarics Tamás. A Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint a G8-csúccsal való egybeesés nagyon komoly érv, mert Merkel, Sarkozy és Cameron nélkül a keleti partnerségi csúcs súlytalanná vált volna.
Magyarics Tamás emlékeztetett: komoly diplomáciai esemény lesz még a magyar elnökség idején az Európa és Ázsia együttműködését elmélyíteni hivatott ASEM (Asia-Europe Meeting) külügyminiszteri találkozója, így nem mondható, hogy az EU ki kívánná üresíteni hazánk elnökségének fél évét.
A gödöllői kastély tanácstermének átvizsgálása egy korábbi esemény előtt – Fotó: MTI / Földi Imre
Angela Merkel a minapi V4-csúcson is együtt vett részt Orbán Viktorral, így a bulvár kategóriájába tartoznak azok a sajtóban megjelent találgatások, hogy a magyar kormányfőt nem szívesen látják az EU vezetői, és ezért a gödöllői csúcstalálkozó ötlete sem lelkesítette őket – mondta lapunknak a Magyar Külügyi Intézet igazgatója.
Formálisan jó az indok
Sajnálatos a halasztás ténye, szegényebb lett a magyar EU-elnökség, a halasztás oka ugyanakkor megállja a helyét – reagált a hírre az fn.hu-nak Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere.
Megjegyzem, nemcsak egy napon múlik a dolog, és a döntésnek van áthallása, miután a médiatörvény bírálói közül sokan efféle „szankciót” javasoltak hazánkkal szemben – mondta a volt külügyminiszter, de hangsúlyozta: erre nincs bizonyíték.
Magyarország és Lengyelország között az ügyben nem volt konfliktus, erre utal, hogy együtt fordultak az EU elnökéhez; viszont az ügyben több mint 30 ország érintett, ezért ha van más indoka is a döntésnek, az előbb-utóbb kiderül – mondta Balázs Péter, aki hazánk első uniós biztosa is volt.
