2010 november 10-e óta most utazott volna először az Egyesült Államokon kívül George W. Bush és amikor ez a tudomásunkra jutott, rögtön elküldtük a svájci hatóságoknak a részletes tényanyagokat és jogi elemzést Bush bűnügyi felelősségéről a feltételezhetően az általa engedélyezett kínzásokkal kapcsolatban –nyilatkozta lapunknak Matthew Pollard, az Amnesty International jogi tanácsadója. Pár nappal később váratlanul bejelentették, hogy az exelnök lemondja a február 12-én Svájcba tervezett látogatását. Az Amnesty International jogi képviselője lapunknak arról is beszámolt, hogy hasonló lépésekre készülnek Bush minden egyes külföldi látogatása során.
Multisource political news, world news, and entertainment news analysis by Newsy.com
A bizonyítékok mind a nyilvánosság előtt vannak, a legfontosabbak Bush saját kijelentései, amelyek alapján a világ bármely országa bűnügyi vizsgálatot indíthat és letartóztathatja, vagy a nyomozás lefolytatása alatt az országban tarthatja abban az esetben, ha oda utazik. Valójában az ENSZ ide vonatkozó jogi okmányának szövege világosan leírja, hogy mind a 147 országnak, amely az ENSZ Kínzás Elleni Egyezményét aláírta,nemzetközi jogi kötelessége a nyomozás megindítása abban az esetben, ha Bush az ország területére lép.
Az ENSZ Kínzás Elleni Egyezménye 7(2) paragrafusa megtiltja az ügyésznek, hogy a nyomozást követően politikai vagy más, külső megfontolások hatással legyenek arra a döntésére, hogy végül bíróság elé kerüljön-e az ügy. Megfelelő bizonyítékok esetén tehát az ügyet ki kell vizsgálni, hacsak az illetőt ki nem adatják egy másik országnak. Matthew Pollard reméli, hogy előbb vagy utóbb a hatóságok az Egyesült Államokban vagy máshol ennek megfelelően, felelősségük tudatában cselekszenek majd. Az Amnesty Interantional szerint a bűnügyi eljárásnak Bush azon döntéseire is ki kell terjednie, amelyeket mint “a hadsereg főparancsnoka” hozott. Véleményük szerint háborús bűnök gyanúja merül fel az iraki, afgnisztáni fogvatartottak kapcsán, a genfi egyezmény alapján az ezzel kapcsolatos konkrét vádak pedig: kínzás, kegyetlen bánásmód, embertelen és megalázó bánásmód lehetnek.
A Tribune de Genève című svájci lap szerdán számolt be arról, hogy George W. Bush volt amerikai elnök február 12-én nem fog megjelenni Genfben. A hivatalos indoklás szerint biztonsági okokból mondta le a látogatást. Igaz, hogy a svájci hatóságok nem szándékozták letartóztatni Busht, de az ellene folyó eljárás megindításának lehetősége azóta napirenden van, hogy beismerte, hogy személyesen engedélyezte a vízbefojtást imitáló kínzást számos “terrorgyanús” fogvatartott esetén. “Azzal bíztak meg, hogy megvédjem az Egyesült Államokat, a döntések, amelyeket meghoztam, szükségesek voltak” – jelentette ki az NBC-nek tavaly év végén adott interjúban.
Bush elnöki ciklusa akkor került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor 2010 novemberében, „Decision Points” (Döntéskényszerek”) című könyve megjelent. Az életrajzi kötetnek szánt mű egyebek mellett 14 eseményről szól, amelyek kapcsán válaszút elé került hivatali ideje alatt. Saját bevallása szerint 8 év elnökség alatt szinte egyetlen döntését sem bánta meg. Bush megemlíti a legvitatottabb, a Guantánamo-támaszponton a foglyok kikérdezésére alkalmazott, szimulált vízbefojtásos technikán alapuló vallatási eljárást is, amely szerinte nem számít kínzásnak.
Bush tudomása szerint mindössze három személy ellen alkalmazták az említett, waterboarding néven ismert technikát, melynek köszönhetően az exelnök szerint a londoni Heathrow reptér, illetve a Canary Wharf üzleti negyed felhőkarcolói elleni terrortámadásokat lepleztek le.
