Külföld

Több kedvelt nyaralóhely veszélyben

admin
admin

2011. 01. 28. 10:05

Tunézia után Egyiptomban, Jordániában és Algériában is zavargások törtek ki. A magyarok kedvenc nyaralóhelyei kerülhetnek veszélybe, ha elharapódzik a közel-keleti forradalmi láz. A Közel-Kelet demokratizálódását sem lehet kizárni a szakértő szerint. Az utazási irodák bíznak a stabilizációban.

A nemzetközi helyzet fokozódik a Közel-Keleten, miközben a régió autoriter rendszereinek vezetői a jóléti intézkedések és az ellenállások elfojtása közötti egyensúlyt igyekeznek megtalálni. A magyar utazóközönség kedvenc úti céljainak többségét érinthetik a jövőben a jelenlegi politikai események Tunéziától Egyiptomon át Jordániáig.

Az utazási irodák a stabilizációban hisznek, a Közel-Kelet szakértő pedig arra figyelmeztet, országonként eltérő reakciókkal számolhatunk és nem kizárt a térség demokratizálódása sem.

Január elején Tunéziában egy fiatal férfi felgyújtotta magát tiltakozásul amiatt, hogy a rendőrök elkobozták az engedély nélkül árult zöldségeit, gyümölcseit. A férfi egyetemet végzett, de nem talált munkát, ezért lett piaci árus, vagyis mintapéldája az országban kialakult gazdasági és társadalmi állapotoknak. Az eset kapcsán kirobbant zavargások során számos tüntető életét vesztette. Az ország hadseregének tábornokai hamarosan megtagadták a tömegbe lövetésre kiadott parancsokat, a tunéziai elnök pedig Szaúd-Arábiába menekült. Azóta tüntetések és zavargások alakultak ki leginkább Egyiptom fővárosában, Kairóban (több tízezer ember részvételével), de Marokkóban, Algériában, Jordániában és Jemenben is.


A magyar turistákat egyelőre csak a leégés fenyegeti

Dr. Nagy Melinda a Kartago Tours jogi osztályának vezetője az fn.hu-nak elmondta, a Külügyminisztérium besorolása szerint Tunézia jelenleg az első kategóriába tartozik, tehát nem javasolt, fokozott biztonsági kockázatú úticél. Egyiptom második kategóriás, ami a külügyminisztérium közlése alapján annyit tesz, hogy a térségbe utazó magyar állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásukra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején.


Tüntetések Tunéziában (Fotó: MTI)

Tüntetések Tunéziában (Fotó: MTI)

Az utazási iroda jogi referense szerint a tunéziai helyzet miatt ugyan a februárra tervezett turnusokat áprilisra halasztották, ám Egyiptom esetében semmiféle változás nem történt. Hurghadán és Sharm-el Sheikhben tartózkodó idegenvezetőikkel folyamatosan tartják a kapcsolatot.

Elmondásuk alapján a tengerparti üdülővárosokban semmit nem lehet érzékelni a Kairó egyes részein folyó tüntetésekből és zavartalanul folyik az utaztatás. Hozzátette, Tunézia szezonális célpont, ám a télen jóval melegebb éghajlattal rendelkező Egyiptom egész évben kedvelt úti cél.

Az ügyfelek az utazási iroda munkatársa szerint biztonságban érzik magukat, de a hírek hatására azért előzetesen tájékozódnak az ügyben, főleg azok, akik jövő héten utaznak. Elmondta, az iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket és bíznak benne, hogy hamarosan stabilizálódik a helyzet, hiszen ez az ott élő emberek érdeke is a jelentős turisztikai bevételek miatt.

Dr. Nagy Melinda hozzátette, az utóbbi időben nem igazán voltak olyan események ezekben az országokban, melyek jelentősen befolyásolták volna a turisztikai forgalmat. Az Egyiptomban a kilencvenes években történt terrorcselekmények egy pár hétre visszavetették a keresletet, de azóta nem volt hasonlóra példa. Egyiptom mindig is kedvelt úti cél volt a magyar turisták számára.

Líbiában rövid póráz, Egyiptomban kenyértámogatás

Ablaka Gergely Közel-Kelet szakértő lapunknak úgy fogalmazott, Marokkótól Jordániáig nagyjából minden országot érintenek a térségben a tunéziai jázmin-forradalom utóhatásai. Fontos azonban kiemelni, tette hozzá, hogy államonként igen eltérő tényezők befolyásolják az események alakulását a közeljövőben.

Az alapprobléma nagyjából ugyanaz mindenhol, hatalmasra duzzadt fiatal rétegek körében 20-30 százalékos munkanélküliség, valamint gazdasági problémák, vagy a szociális kiadások visszafogása. Egyiptomban például a 80 milliós lakosság háromnegyede részesül állami segélyekből, így komoly társadalmi feszültségeket okoz ezek redukálása, ahogy azt a történtek is mutatják.

Rendőrök és tüntetők csapnak össze Kairóban (Fotó: MTI)

Rendőrök és tüntetők csapnak össze Kairóban (Fotó: MTI)

Az általánosságban hasonló problémákra azonban az országok eltérő helyzete miatt eltérő válaszok is születnek, fejtette ki Ablaka Gergely lapunknak. Ez látszik például Líbiában, ahol Kadafi tábornok sikeresen alkalmazhatja továbbra is az erőpolitikát, hiszen az olajbevételek és a szétszórtan élő népesség biztosítják számára a stabil hatalmat.

Egyiptomban és Jordániában szabadabb rezsimről beszélhetünk Kadafi Líbiájához képest, de itt is autoriter berendezkedésű államban élnek az emberek, ahol a sajtó-és véleményszabadságot, de még az emberi jogokat is gyakran megsértik a hatóságok.

Utópia, vagy valóság: demokratikus Közel-Kelet

A jelenlegi tüntetés és zavargássorozat egyik fontos eleme a szakértő szerint a spontaneitás. Bár előjelei voltak a jelenlegi helyzetnek, csakúgy, mint 1989-ben Kelet-Európában, nem lehetett előre megjósolni kirobbanásukat, ahogyan most nem lehet még megjósolni pontosan a kifutásukat sem. Azt viszont már látni, hogy bizonyos államok, például Egyiptom, az általa már tökélyre fejlesztett húzd meg-ereszd meg politikát folytatja, megduplázta például az élelmiszertámogatás összegét. Ezzel remélik kihúzni a tüntetések méregfogát, de kérdés, hogy meddig bírja ezt majd szusszal az egyiptomi gazdaság.

A közel-keleti politikai kultúrában ugyanakkor az engedmények politikáját sokszor a gyengeség jeleként fogják fel, így azok jelenlegi adagolása eldöntheti a fennálló rezsimek sorsát. A gazdasági okokból kirobbanó tüntetések például Tunézia esetében pillanatok alatt politikai töltetet kaptak és másnap már nem csupán munkalehetőségeket, de sajtószabadságot és politikai reformokat is követeltek az emberek, csakúgy, mint Egyiptomban.

Az elemző szerint nem beszélhetünk dominó-elvről, mivel a térség államai a jelenlegi problémák hasonlósága ellenére egészen eltérő körülmények között reagálnak a kialakult állapotokra, ez pedig megakadályozza a forradalmi hullám homogenitását. Ennek ellenére Európa és az Egyesült Államok számára is történelmi ez a pillanat, mivel a közel-keleti térség akár egy-egy szereplőjének átpozicionálása is komoly hatással lehet rájuk.

A demokratikus átalakulás segítené a politikai párbeszéd menetét államközi szinten, ráadásul a kereskedelmi kapcsolatok javulását is hozhatná. Ugyanakkor nem tudni még, hogy a mostani rezsimeket milyen újak követnék. Ablaka Gergely hozzáteszi, a mostani forrongások tanúbizonyságát adták annak, hogy a közel-keleti államok népeiben igenis él a demokrácia iránti igény, kérdés, hogy valóban ezt képesek lesznek-e elérni, vagy csupán elitváltásra kerül majd sor.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.