Szerdán az Európai Parlament eddig nem tapasztalt forró hangulatú viták színterévé vált. A hazánk elnökségének programját mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök az európai pártcsoportok képviselői előtt. Az megjósolható volt, hogy a magyar miniszterelnök számára nem lesz sétagalopp a szerdai nap, azonban az egészpályás letámadásra adott hasonlóan indulatos válaszából a szakértők szerint úgy tűnik, tudatosan választotta ezt a stratégiát.
Nem folyt szét a program
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a magyar elnökség programjának bemutatása jól sikerült, a megfogalmazott prioritások népszerűek az EU-n belül. Ez nem magától értetődő, hiszen hosszú időn keresztül lehetett attól tartani, hogy a magyar elnökség prioritásai szétfolynak majd.
Ehhez képest Pogátsa Zoltán szerint tartalmas lett a hármas felosztás: a munkahelyteremtés, a romastratégia és a bővítés kérdése. Ezek egyrészt Nyugat-Európa számára is releváns témák (talán a balkáni bővítés kivételével) másrészt Magyarország számára is érdemi célok és közvetlen érdekek.
A szakértő szerint a programot magát tehát jól fogadta az európai közvélemény. Kérdés persze, hogy a gyakorlati megvalósítás során milyen érdekellentétek kerülnek majd elő és az ezzel kapcsolatos viták során mit lehet elérni. Horvátország csatlakozása például minden valószínűség szerint nem fog megvalósulni a magyar elnökség periódusában.
Elképzelésekből 27-féle van jelenleg
A kutató szerint a gyakorlati megvalósulás nehézségeire mutat az is, hogy elsőre mindenki akar romastratégiát, de a magyar álláspont minden bizonnyal jelentősen különbözik például a baloldali EP-frakcióétól. A munkahelyteremtés is érdekes pont lesz, hiszen a szociális alap és a munkahelyteremtés a 80-as évek óta prioritás az Unióban.
A program bemutatását követő indulatos vitával kapcsolatban Pogátsa Zoltán elmondta, nem nagyon volt eddig hasonlóra példa. Az Unión belüli politikai kultúra alapjában véve harmóniakereső. Ha valakik tárgyalni mennek, előre mérlegelik a másik fél érdekeit és kerülik annak sérelmét, inkább kompromisszumképes témákat keresnek.
Azt azonban látni kell a kutató szerint, hogy az Európai Parlament a legátpolitizáltabb szerve az uniónak, míg a Bizottságban leginkább egyfajta technokrata nézőpont uralkodik. A parlament a politikai viták helye, az egyetlen európai szervezet ahol érdemi politikai viták folyhatnak. Megvan a frakciók közötti konfliktushelyzet, ugyanúgy, ahogyan a magyar parlamentben is. Pogátsa Zoltán úgy véli, a magyarok eddig azt hitték, hogy az Európai Parlament egy irreleváns, homogén szervezet, mert nem követték figyelemmel a működését. A csatlakozás óta először szembesültünk azzal, hogy az európai politikai viták itt kulminálódnak.
A nemzetközi sajtóban egyébként a kínai elnök amerikai látogatása és a tunéziai forradalom dominálnak, az EP-ben folyó éles vita nem ütötte meg a küszöböt. “A médiatörvénynek önmagában élesebb visszhangja volt, mint a tegnapi indulatos politikai diskurzusnak” – állítja a szakértő.
Pogátsa Zoltán szerint megvannak az előnyei is a szerdaihoz hasonló konfliktusokban gazdag vitáknak. Azok inkább előre viszik az integráció folyamatát, mint akadályozzák, mert felszínre kerülnek a közösség és a tagállam között érdekkülönbségek. Különösen látszik ez a média területén, mert így megmutatkozhat, milyen kompetenciái vannak a közösségi szintnek és a tagállamnak az adott kérdésben. A kutató hozzátette, ez egy politikai vita, nem kell tőle félni, vagy krízishelyzetként megélni, része az integráció folyamatának. Ettől függetlenül véleménye szerint nehéz elnökség elé néz a magyar kormány.
Orbán háríthatott volna ütés előtt
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke lapunknak nyilatkozva úgy vélte, a miniszterelnök választhatta volna azt a stratégiát, hogy inkább elébe megy azoknak a bírálatoknak, melyek a médiatörvény kapcsán várhatóak voltak. Ha esetleg arról biztosította volna az Európai Parlament képviselőit,hogy készen áll és várja a bizottság válaszait és kormánya kész azonnal a vitatott kritikus pontokat visszavonni, módosítani, talán kihúzhatta volna a kritikák méregfogát.
A viszontválaszában is fogadhatta volna sokkal barátságosabban az ellenvéleményeket, ahogy az európai vitákban ez szokás, főleg egy voltaképpen egy protokoláris vitáról volt szó. A szakértő szerint pozitívabb kicsengése lett volna annak, ha nem egy harci helyzetet hoz létre, hanem hajlandó átgondolni az elhangzottak bírálatokat. „Hogy elszámította magát, vagy nem tud másként viselkedni, ez más kérdés” – mondta Hegedűs István lapunknak. Az első vicces kiszólás, amelyben azt mondta, otthon érzi magát a kreatív demonstrációt látva, még jól is elsülhetett volna, de egyetlen taps nem csattant. A fogadtatás vagy várakozó, vagy ellenséges volt vele szemben.
Háborús pszichózis, vagy bátor reakció
Hegedűs István szerint bár ilyen helyzet, mint a szerdai még sosem fordult elő, azért voltak már rendkívül éles retorikai ütközetek az Európai Parlamentben. Amikor Berlusconi, olasz miniszterelnök mutatta be az olasz elnökség programját akkor volt egy nagyon durva konfliktusa Martin Schulz-al, az európai szocialisták frakcióvezetőjével. Az az eset olasz elnökségre és Olaszország helyzetére is nagyon negatívan hatott, de ehhez Berlusconi egyéb ügyei is hozzátartoztak. A pártpolitizálás a szakértő szerint az EU-n belül erősödik, és egyre inkább összeér a tagállami és az európai belpolitikai színtér, ennek jelét láthattuk szerdán is.
„Ahogyan Martin Schulz is mondta, nincs olyan hogy magyar kalap és európai kalap” – hivatkozott az európai szocialisták vezetőjére Hegedűs István. Hozzátette, az EP-ben európaiként kell viselkedni, az európai parlamenti elit szemében Orbán Viktor viszont katasztrofálisan leszerepelt, ennek hatása pedig pusztító lehet. Hegedűs István szerint az EU-elnökséget meg lehet még menteni valahogy, például a médiatörvény visszavonásával és egy jó elnökségi teljesítménnyel. Egyelőre azonban botrányos elnökség elébe nézünk, melyben Orbán Viktor kezd az európai politika outsider-évé válni. Ez az ő személyéről szól mely a szerdai performanszát követően még a néppárt esetében is komoly presztízsveszteség, hiszen láthatóvá tette, hogy egyfajta háborús pszichózisként éli meg az elnökséget.
Az, hogy a szűkebb táborában és a kormányközeli médiában úgy interpretálják majd szereplését, hogy bemosott a nyugati baloldalnak és kiállt hazája mellett a saját szimpatizánsai körében növelheti népszerűségét, ám lehet, hogy ettől némileg elkülönül egy fideszes szavazóréteg, mely túlzásnak találja, hogy a kormány szembekerült az európai mainstreammel – véli a szakértő.
A következő években nem várhatóak nagy alkotmányos jellegű politikai jellegű fordulatok, viszont a gazdasági kormányzás területén komoly fejlődés várható. Ezért elképzelhető egy hasonlóan progresszív fejlődés politikai téren is, melyre a hasonló konfliktushelyzetek akár ösztönzőleg is hathatnak.
Hegedűs István szerint azonban Magyarország, vagy legalábbis kormánya a szakértő szerint sokkal rosszabb helyzetbe került, mint amilyenben eddig volt és igen kemény elnökségnek nézünk elébe.
