„Ma egyoldalúan kinyilvánítjuk, hogy Grúzia soha nem fog erőt alkalmazni
területi épségének és szuverenitásának helyreállítása érdekében, és csupán
békés eszközökkel törekszik a megszállás megszüntetésére és az újraegyesülésre”
– mondta az államfő. Mint hozzátette, Grúzia akkor sem lép fel erővel, „ha az
Orosz Föderáció elutasítja megszálló erőinek kivonását, ha az ő érdeküket
szolgáló milíciák megsokszorozzák az általuk elkövetett emberijog-sértéseket”.
Szaakasvili ugyanakkor leszögezte, hogy országa fenntartja magának az önvédelem
jogát „újabb támadások esetén”.
Szaakasvili vezetése alatt Grúzia 2008 augusztusában egy ötnapos
villámháborúban katasztrofális vereséget szenvedett Oroszországtól, amikor
megpróbálta visszaszerezni az orosz katonai támogatást élvező Dél-Oszétia és
Abházia feletti ellenőrzést.
Az Európai Unió parlamenti testülete előtt vendégszónokként elmondott
beszédében felszólította az EU-t, hogy segítse elő a grúz-orosz párbeszédet.
„Kész vagyok a mély és átfogó dialógusra orosz hivatali partneremmel” – mondta.
Az unió bő két évvel ezelőtt – az akkori soros elnöklő állam, Franciaország
köztársasági elnökének, Nicolas Sarkozynek a hathatós fellépése nyomán – elérte
a fegyveres ellenségeskedések beszüntetését, és az orosz katonákat azóta
lényegében visszavonták a háborúban átmenetileg elfoglalt grúz
törzsterületekről. A függetlenségét kinyilvánító Dél-Oszétiával és Abháziával
azonban Moszkva katonai megállapodást kötött, és annak alapján most sokkal
jelentősebb az orosz fegyveres jelenlét e két szakadár területen, mint amilyen
a háború előtt volt.
Sarkozynek azt is sikerült elérnie, hogy a háború után Genfben orosz-grúz
párbeszéd kezdődjön, de azon mindmáig nem tapasztalható jelentős előrelépés,
csupán alapvető humanitárius kérdéseket sikerült többé-kevésbé rendezni.
Szaakasvili az elmúlt hét végén jelen volt a NATO lisszaboni csúcsértekezletén,
ahol egyben NATO-orosz csúcstalálkozót is tartottak. Mind Anders Fogh Rasmussen
NATO-főtitkár, mind Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy immár nem
ellenfélnek, hanem partnernek tekintik Oroszországot. A NATO által kiadott
zárónyilatkozatnak a további bővítésről szóló része megerősítette ugyan azt a korábbi
kijelentést, hogy Grúzia NATO-tag lesz, amint teljesíti a tagsági
követelményeket, de ugyanakkor erőteljesebb reformokra „bátorította” Grúziát.
