Nagyvilág

Marihuánával tömnék be a költségvetési hiányt

Mexikó már évtizedek óta küzd kisebb-nagyobb elszántsággal a helyi drogbandák ellen. Ahogyan az Egyesült Államok is hatalmas összegeket áldoz a mexikói illetve kolumbiai kartellek megfékezésére. Ebben a kábítószer-ellenes hangulatban merész lépésre szánta el magát Kalifornia, amikor a félidős választások napjával megegyező időpontra, a marihuána élvezeti célú felhasználásáról döntő népszavazást írt ki.

Kedden újabb marihuánaszállítmány leleplezéséről, méghozzá egy rekordméretű, 105 tonnás fogásról számolt be a világsajtó. A eset a mexikói Tijuánához köthető, ahol “csak egy” határ választja el a vastagabb pénztárcával rendelkező amerikaiakat és a kábítószer értékesítésben érdekelt csoportokat. (Míg Mexikóban kb. 340 millió dollárért értékesíthették volna a több mint 100 tonna marihuánát, addig az Egyesült Államokban csaknem 1000 dollárt is zsebrevághatott volna érte az illetékes drogkartell.)

A 15 ezer kis pakkba csomagolt kannabiszt egy több mint négy órás lövöldözés után foglalta le a helyi rendőrség. Habár a hétfői akció vér nélkül végződött, a drogbandák és a törvény összetűzései mellett, a bandák egymás közti viszálykodásai, az elmúlt négy év során 28 ezer ember halálát okozták. Nem beszélve az USA és Mexikó szerte, illegális szerek fogyasztása következtében elhunytak számáról.

A könnyűdrogként emlegetett marihuána azonban a legalizálást szorgalmazó kaliforniaiak szerint az alkoholnál és a cigarettánál is veszélytelenebb. Másrészt az engedélyezés mellett tüntető szervezetek úgy vélik, hogy a szabályozott legális fogyasztás csökkentené a fentebb említett drogbandák marihuánából származó bevételeit, és ezáltal az illegális tevékenységüket is fékezné. Persze számottevően valószínűleg a “19-es Indítvány” által szabadabbá váló marihuána-fogyasztás sem tartaná vissza a tiltott narkotikumok kereskedelmére specializálódott csoportokat, azonban a hétfőihez hasonló rekordmennyiségű marihuána-szállítmányok útvonalát némileg módosítaná.

Minden uncia fű jót tesz a költségvetésnek

Washington elítéli Kalifornia javaslatát, hisz elkötelezett harcot vív a drog ellen. Teszi mindezt annak tudtában, hogy az illegális kábítószer-fogyasztók és a narkotikumokat kipróbálok száma folyamatosan növekszik. Míg 2006-ban – a drugwarfacts.org felmérése szerint – a vizsgált, 12 évnél idősebb megkérdezettekből álló populáció 45,4 százaléka élt már legalább egyszer valamilyen kábítószerrel, addig 2009-re ez a szám 47 százalékra növekedett. A marihuána esetén ez az arány szintén két százalékos eltérést mutat a két bázisidőpont között. Konkrétabban, jelenleg legalább 10 millióan fogyasztanak rendszeresen marihuánát az USA-ban. Az adatokból jól látszik, hogy a szigorú központi intézkedések ellenére, a rendszer nem csak illegálisan, de legálisan, a gyógyászati marihuána kiskapuja által is kijátszható.

Az USA-ban jelenleg 14 államban engedélyezett a marihuána orvosi célú felhasználása. Kaliforniában 1996 óta lehet vényköteles kannabiszt kiváltani, és a kiváltáshoz szükséges recepthez legalább olyan egyszerű hozzájutni, mint az utcán álldogáló dílereket leszólítani. Ezek után nem meglepő, hogy Arnold Schwarzenegger már 2009-ben felvetette a rekreációs célú marihuána-fogyasztás engedélyezését.

Másrészt nem titkolt indok, hogy az összeszűkült büdzsére is megoldást jelentene, ha a november másodikai népszavazáson az ún. ” 19-es Indítvánnyal” szabályozott kannabisz-fogyasztás legalizálása mellett döntene a lakosság. (A közvélemény-kutatások szerint erre legalább 56 százalékos esély mutatkozik.) A “Prop. 19” elfogadásával ugyanis a kannabisz-származékokra adót (unciánként 50 dollárt) vethetne ki a szövetségi állam.

Az indítvány egy uncia (30 gramm) marihuána birtoklását engedélyezné személyenként, a 21. életévüket betöltött fogyasztók számára.

Pro és kontra

Washington mellett Calderón is ellenzi Kalifornia javaslatát. Míg az amerikai vezetés képviseletében, Eric Holder igazságügyi miniszter -a népszavazás eredményétől függetlenül- a marihuána-használatot tiltó szövetségi törvények általános betartatásával fenyeget, addig a mexikói elnök képmutatással vádolja az amerikai szövetségi kormányt, amiért nem tesz semmit a kaliforniai törvényhozási szavazás megakadályozásáért.

A fentiek ellenében a “19-es Indítvány” szorgalmazói, részben azzal érvelnek, hogy a könnyű drog legalizálása fékezné az illegális kábítószerkereskedők és így némileg a kartellek tevékenységét is. Ezen gondolatmeneten tovább haladva, a kaliforniai igazságszolgáltatás képviselői is elismerik, hogy a díler-tevékenység járulékos alábbhagyásával a gyermekek drogfogyasztása is lecsökkenne.

Az ellenzők azonban Holderrel és Washingtonnal értenek egyet abban, hogy Kaliforniának nincs joga külön törvényben szabályozni a drogfogyasztást, amennyiben az felülírja a szövetségi rendelkezéseket.

Legalizálás helyett: Washington és Calderón megoldása

2009-ben 123 tonna, nagyrészt mexikói marihuánát foglaltak le a hatóságok a kaliforniai San-Diégó körzetében. Ezen hatalmas mennyiség azonban eltörpül az mellett a 21 millió tonna mellett, amennyivel Mexikóban nőt a kannabisz-termesztés 2005 és 2008 között, annak ellenére, hogy a Calderón-kormány 2006-ban harcot hirdetett a drogbandák és más bűnözői csoportok ellen.

A drogháborúkért és a bandák szaporodásáért azonban nem okolható kizárólag Mexikó és a jogálamiság alapvető intézményeinek elhanyagoltsága – írja az Economist. A 2006-óta több tízezer ember életét kioltó erőszakért és a háttérben álló szerveztebűnőzésért az Egyesült Államok kábítószer-fogyasztásra vonatkozó jogi regulái is felelősek. A reformok mindkét országban segíthetnének visszaállítani a rendet. De milyen reformok garantálhatnák az évtizedek óta dúló drogháborúk végét?

Mexikóban, Felipe Calderón 2006-os vonatkozó intézkedései előtt, a 2000-ig uralmon lévő Forradalmi Párt kiforratlan, hanyag bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszere nem igazán viselt gondot a kábítószerkartellek és egyéb bűnözői csoportok visszaszorítására. A Calderón-féle átfogó stratégia, melynek azonnal tapasztalható hozományaként az északi városok utcáit elözönlötték a mexikói hadsereg katonái, valóban megoldást jelenthet, az olyan intézkedések kiegészülése révén, mint a szociális politika újragondolása, munkahelyteremtés és az iskoláztatás kiterjesztése. Mindez azért nagyon fontos, mert jelenleg még túl sok mexikói fiatal gondolja, hogy a kábítószer-kereskedelem és az ezzel foglalkozó bandák jelentik az egyetlen kiutat a rossz életkörülmények közül.

A reformokat illetően, az Egyesült Államok mindamellett, hogy szövetségi szinten próbál gátat vetni az illegális droghasználatnak (jelenleg körülbelül 1,7 milliárd embert őriznek az amerikai börtönök, akiknek a 70 %-a kábítószerrel való visszaélés valamilyen formája miatt került rács mögé), déli szomszédait is segíti. Az USA a “The Mérida Initiative” nevű program keretében, a Kolumbia-tervhez hasonlóan, 1.4 milliárd dollárral támogatta eddig a “drog elleni háborút” Mexikóban. Az összeget, ahogyan korábban Kolumbiában is, főként a helyi hatóságok kiképzésére és a hírszerzés megerősítésére költik. Másrészt minden erejével megpróbálja megakadályozni, hogy a kaliforniai példa netán más szövetségi államokra is átragadjon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik