Pekingben több tucatnyian gyűltek össze, de az eső és a rendkívüli biztonsági intézkedések megakadályozták, hogy a tüntetés kiszélesedjen. A tiltakozók, többnyire huszonéves fiatalok, plakátokat tartottak a kezükben, és jelszavakat skandáltak. Transzparenseiken olyanok voltak olvashatók, mint: “Japán távozz a Tiaojü-szigetekről”, “Bojkottáljuk a japán élelmiszereket”, “Ne felesd a nemzet megaláztatását, ne feledd szeptember 18-át”. Voltak, akik azt kiabálták: “Le Japánnal, le a japán imperializmussal!”
Egy cukrász tortáját emelte a magasba, amelyen négy ököl, egy sziget, a kínai zászló és az áthúzott japán zászló volt megrajzolva. Felirata ugyancsak a Kelet-kínai-tengeren található – vitatott hovatartozású – Tiaojü-szigetekről való távozásra szólítja fel Tokiót.
A sanghaji japán főkonzulátus előtt a demonstrálók egy része a “Tiaojü-szigetek Kínához tartoznak” feliratot tartotta a kezében, míg mások a “Kínaiak, ébresztő!” szöveggel érkeztek. Az északkelet-kínai Senjang (Shenyang) város japán főkonzulátusánál hasonló demonstrációra került sor. A dél-kínai Sencsenben (Shenzhen) közel százan vonultak végig a belvároson a himnuszt énekelve és követelve a hajóskapitány elengedését.
A Hszinhua hírügynökség összeállításából az derül ki, hogy mindenütt komoly rendőri készültség volt és nem került sor atrocitásokra, erőszakra.
Szeptember 18-a az 1931-ben kezdődött Kína-ellenes japán támadássorozat kezdetének évfordulója. A 79 évvel ezelőtt történtek vezettek Mandzsúria japán megszállásához, a háborúhoz, amely 14 év múlva ért véget. Liaoning tartomány székhelyén Senjangban, az egykori támadások helyszínén a “sötét napra” emlékezve este 9 óra 18 perckor három percre megszólalnak a szirénák. Erre az időre szüneteltek a rádió- és televíziós műsorok és leállt a városi közlekedés is. Harbinban, Hszianban (Xi’an), Csangcsunban (Changchun) és Csengtuban (Chengdu) már reggel szólt a sziréna.
A kínai emberek elszenvedett veszteségeik, a brutális japán agresszió máig élő emlékei miatt rendkívül érzékenyen reagálnak minden Japánnal, a japánokkal kialakuló konfliktusra. A politikai vezetés pedig egyszerre próbál megfelelni a közvélemény nyomásának és használja fel azt, amikor például igaztalannak ítélt sérelem éri Japán irányából. Peking ugyanakkor jó viszonyra törekszik szomszédjával, s a megbékélést szorgalmazza, amikor nem terhelik aktuális konfliktusok a két ország kapcsolatát.
