A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal – például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
Az állampolgárnak kötelessége lesz a jövőben bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodik. E kötelesség elmulasztását 3319 euróval fogják büntetni.
A pozsonyi parlamentben ülő Magyar Koalíció Pártjának képviselői korábban jelezték, hogy fel kívánják venni a magyar állampolgárságot. A szlovák döntés után az fn.hu nem tudta elérni az MKP politikusait, akik feltehetően épp arról tárgyalnak, amit megkérdeztünk volna tőlük: hogyan tovább?
Július 17.
A törvénymódosítás – miután az államfő is aláírja – július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott.
A módosítást a három koalíciós párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az MKP alkotmányellenesnek tartja
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a szlovák állampolgársági törvény szerdán elfogadott módosítását, és elutasítja azt – közölte a magyar párt.
“Az MKP kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni” – olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
furcsa, de szabályos
A rendelkezés furcsa, de első hallásra nem ütközik a nemzetközi jogba a szlovákok törvénye – mondta el az fn.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Szerinte az MKP törekvése, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, nem ennyire egyszerű, Strasbourgba ugyanis nem lehet „direktben” kezdeményezni, ehhez kell egy konkrét ügy, jelen esetben, hogy valakit megfosszanak állampolgárságától. És előbb végig kell járni az összes szlovák jogorvoslati fórumot, úgyhogy ebből – Kende Tamás becslése szerint 3-4 éven belül nem várható európai ítélet.
“Az MKP reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, s Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára” – mondta a szóvivő.
Hisztérikus
A parlamenti döntés a “hisztérikus” szlovák reagálás következménye, s a szlovákiai magyarok megfélemlítését szolgálja – állítja a Híd nyilatkozatában, amelyet Czuczor Nóra, a polgári párt szóvivője juttatott el az MTI tudósítójához.
“Nem vitatjuk a Fidesz jó szándékát, ugyanakkor a rossz időzítéssel elsősorban a szlovákiai nacionalista pártokat hozta ismét játékhelyzetbe. Ez komoly veszélyt jelent a szlovákiai magyarság számára” – olvasható a dokumentumban.
