Egy pakisztáni származású amerikai állampolgárt a New York-i JFK reptéren már őrizetbe vettek az amerikai nyomozóhatóságok a vasárnapi, Times Square-en történt merényletkísérlettel kapcsolatban. A szövetségi végrehajtási szervek információi szerint a gyanúsítottat az utolsó utáni pillanatban fogták el. A gép, fedélzetén a 30 esztendős, pakisztáni származású Fejszál Sázáddal, már éppen a felszálláshoz készülődött, amikor a hatóságok visszahívták a járatot a beszálló kapuhoz.
Az Egyesült Államok a terrorszakma csúcsa
A hivatalos szervek információi szerint Sázád vezette azt a Nissan Pathfindert a Times Square-re, amelynek propán palackokkal, szegecsekkel és tűzijáték petárdákkal megrakva kellett volna felrobbannia a zsúfolt téren. Egy helyi pólóárus végül kiszúrta a gyanús járművet, majd értesítette a rendőrséget. A helyszínt pillanatokon belül kiürítették a rendőrök és a gyanús járművet bombaszakértők kezdték vizsgálni, majd elszállították a helyszínről.
Az Egyesült Államok területén utoljára 2009 decemberében volt példa nagyobb volumenű terrortámadási kísérletre. Tálas Péter biztonsági szakértő az fn.hu-nak elmondta: a terroristák maguk is tisztában vannak azzal, hogy az ország a legkeményebb dió. Ezzel arányosan az amerikai földön elkövetett merényleteknek van a legnagyobb presztízsértékük is a “terrorszakmában”, de 2001 óta nem könyvelhettek el megszervezett, sikeres merényletet iszlám fundamentalisták az országban.
Amatőr elkövetők, nagyobb kockázat
A mostani akciónál szembetűnő az amatőrség, például ahogyan a bombát összeszerelték. Bár az időzítő jól működött és a propán palackok, valamint a bombára helyezett szegecsek is igen jelentős pusztítást végezhettek volna, a nem megfelelő összetevők használata meglehetősen amatőr tervezésre vall. Az interneten ma már tengernyi irodalma létezik az olcsón, könnyen beszerezhető alapanyagokból összeállítható, de nagy hatásfokú robbanószerkezetek receptjeinek.
Ám éppen az amatőr, kevésbé összetett támadások jelenthetik a nagyobb veszélyt, hiszen kevesebb konspirációt igényelnek, ezért nehezebben is leplezhetőek le. Tálas Péter úgy véli, egyáltalán nem szerepeltek le az amerikai titkosszolgálatok, hiszen elsődleges feladatuk a kiemelt terrorszervezetek monitorozása volt.
A biztonságpolitikai szakértő szerint hermetikus védelem nem létezik, még az Egyesült Államokban sem. Más kérdés, hogy a 2001 óta működő kemény biztonsági intézkedések és az aktív, koncentrált titkosszolgálati munka visszarettenti a terroristákat még akkor is, ha adott esetben nem is lenne olyan nehéz átcsusszanni az ellenőrzéseken.
A decemberi öngyilkos merényletkísérlettel szemben itt a terroristák egy másik preferált fegyverével, az autóbombával próbálkoztak a tettesek. Ez jóval olcsóbb megoldás egy kiképzett, ide-oda utaztatott ember élőbombaként való használatánál. Az autó elhelyezése a forgalmas környéken azonban szemet szúr, és ez alkalommal feltehetően ez mentette meg civilek tömegeinek életét.
Az Egyesült Államokban biztonság van
A szakértő szerint elsősorban a támadások időpontjainak a sűrűsége számít a nemzetbiztonság szempontjából, és ez az Egyesült Államok esetében igen alacsony. Tálas Péter szerint a 2004 óta elkövetett több tízezer terrorcselekményből mindössze 30-35 történt az Egyesült Államokban, és ezekben benne vannak a magányos őrültek, szélsőjobboldaliak és egyéb motivációból elkövetett támadások és támadási kísérletek is.
Hozzáteszi, 2001 óta az amerikai terrorelhárítás igen jól szerepelt. Amerikában tehát minimális a veszély, ám a mostani merényletkísérlet sikeres kivitelezését nagyon nehéz megakadályozni a kezdetleges szervezettség és Times Squre-hez hasonló, hatalmas forgalmú terek ellenőrizhetetlensége miatt.
A szakértő szerint kívülről, külföldről nagyon nehéz megszervezni terrortámadást, ezért ha nem is alapfeltétel, de igen nagy segítség a helyi fundamentalista sejtek támogatása. Az Egyesült Államokban azonban Tálas Péter szerint igen komplikált iszlám terrorszervezetet létrehozni és működtetni, hiszen a hatóságok kiemelt figyelemmel kísérik az ilyen kezdeményezéseket.
Egymás mellett élés helyett együttélés
Nyugat-Európában már más a helyzet, hiszen hatalmas muzulmán közösségek élnek a régióban és a nagy számok törvénye alapján magában hordozzák a szélsőségesek megjelenésének lehetőségét. Ezt támasztja alá az is, hogy a legnagyobb muszlim népességgel rendelkező Spanyolország és Franciaország volt az EU-ban elkövetett támadások 80 százalékának célpontja. Ezekben az adatokban azonban a szakértő szerint benne foglaltatik a szeparatista szervezetek és a szélsőjobboldaliak által elkövetett bűncselekmények száma is.
Pakisztán már régóta a dzsihád katonáinak menhelye. Az ország északi részeiben fekvő törzsi területek ellenőrzésére az iszlámábádi kormány képtelen. Tálas Péter szerint elsődleges, hogy az itt működő sejtek milyen kapcsolati hálózatot tudnak kiépíteni külföldi szimpatizánsaikkal.
Az Európában élő bevándorlók közül például a legkönnyebben a második generációs fiatalokat képesek felhasználni céljaikra. Az első generációs emigránsok ugyanis általában még az új élethez szükséges alapvető feltételek megteremtésével vannak elfoglalva.
A szakértő szerint nagyon fontos a legutóbbi amerikai eset kapcsán is, hogy az egyik gyanúsított már az Egyesült Államokban született. A legfőbb probléma tehát a szocializáció. A vallási közösségek által választott elzárkózás, elszeparálódás lehetetlenné teszi, hogy az új állampolgárokban erősebbé váljon a társadalom és befogadó ország iránti lojalitás, mint a vallás iránti elkötelezettség és olykor a fanatizmus.
Ezeket a zárt vallási közösségeket tehát ellenőrizni kell. Ez nem diktatúra és demokrácia kérdése, hanem a nemzetbiztonságé. Kiemelt szerepe van ugyanakkor a kultúrák közötti párbeszéd létrejöttének is, amelynek segítségével egymástól elzárkózott, egymás mellett élő közösségek az együttélés szabályait is elsajátíthatják – véli Tálas Péter.
