Angela Merkel sürgette, hogy találjanak megoldást a ciprusi kérdésre. Törökország 2005 óta folytatja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, de az uniós joganyag egyes fejezeteivel nem foglalkoznak mindaddig, amíg Ankara zárva tartja kikötőit Ciprus görög része előtt, amely tagja az EU-nak.
Más kérdés, hogy Berlin – bár nem állta útját a csatlakozási tárgyalásoknak – valójában egy különleges partneri viszonyt kínálna Törökországnak, amely kevesebb a valódi tagságnál, de több, mint az eddigi legmagasabb szintű “társult tagság”. Ankara azonban csakis a teljes jogú tagságra tart igényt.
A török-német tárgyalásokon szóba került az iráni atomkonfliktus is. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján elutasította az Irán ellen tervezett újabb szankciókat, mondván, azok a múltban sem bizonyultak alkalmas eszköznek.
A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy békésnek álcázott atomprogramja valójában atomfegyver kialakítását célozza. Erdogan szerint diplomáciai úton kell rendezni a viszályt, amelynél figyelembe kell venni, hogy Izrael is rendelkezik atomfegyverrel.
A török politikus feltette a kérdést: “Van a térségben atomfegyver? Igen, van. És hoztak ezért szankciókat? Nem!” – szögezte le, nyíltan utalva az izraeli atomfegyver-arzenálra, amelyet hivatalosan a zsidó állam soha nem ismert el, de a világ tényként kezel.
Enyhült Merkel álláspontja a csaknem hárommilliós németországi török közösség integrációjának kérdésében. Erdogan múlt heti követelése, hogy legyenek Németországban török gimnáziumok, azonnali elutasításra talált Merkel részéről. A hétfői tárgyaláson azonban elismerte, hogy amint Németországnak is vannak külföldön – például Törökországban – német iskolái, így a törököknek is van ehhez joguk. Ez azonban nem jelenthet alibit arra, hogy nem tanulnak meg a török fiatalok németül – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy aki Németországban él, az sajátítsa is el a nyelvet.
Merkel török útja nyomán hazájában ismét fellángolt a vita a török uniós ambíciók elutasításáról.
