Külföld

Magára hagyja a Nyugat a szegényeket?

admin
admin

2009. 01. 10. 08:00

Visszafogja a szegény és a fejlődő országoknak nyújtott támogatásait a fejlett Nyugat. Pedig az emberiség negyede napi kevesebb, mint 245 forintnak megfelelő pénzből él.

Napi 1,25 dollár, durván számolva 245 forint a nemzetközi szervezetek által megállapított „hivatalos” szegénységi küszöb. A Világbank tavaly novemberben közzétett becslései szerint a Földön 2005-ben 1,4 milliárd ember – a teljes népesség egynegyede – élt ennél kevesebből.

Ha úgy vesszük, javul a helyzet: 1981-ben a vonatkozó adat még 1,9 milliárd fő volt, az akkori népesség körülbelül fele. Ezzel együtt az ENSZ ma is összesen 49 országot sorol a legkevésbé fejlett országok közé.

Alig támogatnak

A napvilágot látott statisztikákból azonban az is kitűnik, hogy a fejlett Nyugat az elmúlt években egyre kisebb hajlandósággal támogatta a szegényeket, holott Monterreyben, az ENSZ fejlesztési konferenciáján 2002-ben még azt ígérték, hogy GDP-jük 0,7 százalékát fordítják majd e célra. Jelenleg azonban átlagosan csupán 0,3 százalékot szánnak támogatásokra.

Nem csoda, hogy a Millennium Development Goals hangzatos elkötelezettsége, amelyet az ezredfordulón a világ több mint 100 országának vezetője írt alá, s amely célul tűzi ki, hogy 2015-re 1 milliárd főre csökkenti a szegények számát, csak döcögve halad előre.

Tavaly az ENSZ félidős jelentése is úgy értékelte, hogy veszélybe kerülhet a vállalás, mivel a hátralévő időszakban évi 18 milliárd dollár többlettámogatás kellene a cél teljesítéséhez. A pénzügyi válság és egy esetleg elhúzódó, kiterjedt recesszió aligha segíti e folyamatot. Igaz, a világgazdasági visszaesés fenyegető réme legalább lenyomja az energiahordozók és a nyersanyagok árát, ami kedvezően érinti ezen országokat.

Az alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező államokban ugyanis a kiadások nagyobb arányban mennek el energiára – főzés, fűtés, szállítás –, mint a fejlettebb szolgáltatási szektorral rendelkező gazdagabbakban. Hasonlóképpen, a szegényebb országok ipara általában inkább a nyersanyagokra támaszkodik, a termelésben csekélyebb a félig feldolgozott termékek részesedése.

Valahol Etiópiában.  A Föld népességének egynegyede napi 1,25 dollárnál kevesebből él. Fotó: Reuters

Valahol Etiópiában. A Föld népességének egynegyede napi 1,25 dollárnál kevesebből él. Fotó: Reuters

Még jobban megérzik a válságot

A másik oldalon a pénzügyi válság, a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése szűkíti a szegény vagy szegényebb országokba áramló tőke nagyságát. A külföldi, fejlesztésekbe áramló tőke mellett várhatóan megtorpan a nemzetközi nagybankok térhódítása is, márpedig ezek nagyban hozzájárultak a pénzügyi kultúra terjesztéséhez, ezen keresztül a megtakarítási szokások megváltozásához, s így a fejlődő és a szegény országok gazdasági szerkezetének változásához.

A külföldi bankok a fejlődő vagy a szegény országokban többféle okból terjeszkedtek. A szub-szaharai államokba például azért, mert ott a helyi bankrendszer fejletlensége komoly piacot kínált.

Ráadásul azok a helyi lakosok, akik bankszolgáltatásokat kívánnak igénybe venni, általában jobban bíznak a nemzetközi fiókhálózattal rendelkező nagybankokban, mint a helyi alapítású kisebb, s így kockázatosabbnak minősített pénzintézetekben.

A Világbank egy tanulmánya szerint az összesen 127, fejlődő országnak minősített államban 2027 olyan fiók van, amelyet nemzetközi bankok hoztak létre. Ezek a fiókok a világ összes követelésállományának csaknem 10 százalékát kezelik: 2007 közepén a fejlődő országok állampolgárainak betétállománya 917 milliárd dollár volt, 2002 óta megháromszorozódott.

Adósságkönnyítés lehetséges

A fejlettek szervezete, az OECD égisze alatt működő Official Development Assistance (ODA) keretein belül 22 ország vesz részt a legszegényebb államok támogatásában. Tavaly az ODA által „gyűjtött” összeg 103,7 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 104,4 milliárd dollárról.

A támogatási rekord 2005-ben született 107,1 milliárd dollárral, majd csökkenésnek indult. Ennek részben az áll a hátterében, hogy a fejlődő országoknak hitelező államokat tömörítő Párizsi Klub 2005-ben komoly tételeket engedett el. Így például Irak és Nigéria összesen csaknem 20 milliárd dollár adósságkönnyítést kapott, s egy évvel később további 13 milliárd dollárnyit.

A könnyítés kulcsszerepet játszik a legszegényebbek fejlesztési programjaiban, s bár 2002-ben a donor országok megállapodtak abban, hogy ez nem befolyásolhatja a közvetlen támogatásokat, úgy tűnik, a gyakorlatban továbbra is egy kalap alá veszik a két juttatást.

(A cikket teljes terjedelmében a Figyelő legfrissebb számában olvashatja!)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.