koncessziós szerződést az Alpina-FCC osztrák-spanyol konzorciummal a magyar
határtól a délnyugat-szerbiai Pozsegáig tartó pályáról. A munkálatok azonban
nem kezdődtek meg, mert a konzorcium nem kapta meg a Deutsche Banktól a beígért
bankgaranciát.
Némi huzavona után a spanyolok visszaléptek a vállalkozástól, a Porr cég vette
át a helyüket, és az így osztrákká vált konzorcium újabb követeléseket
támasztott a szerb kormánnyal szemben, amelyeket az teljesíthetetlennek
tartott. Azt igényelték például, hogy ha nem lesz akkora forgalom az új úton,
mint remélik, akkor Belgrád pótolja ki a számított és a tényleges koncessziós
bevétele közti különbséget.
Ezután merült fel a szerződés megállapodásos felbontásának lehetősége, amelybe
az osztrákok akkor mennének bele, ha 220 millió euróért megépíthetnék a magyar
határtól Újvidékig tartó autópályát. Belgrád ezt is elutasította, mert
szakértői becslések szerint a jelenlegi autóút pályává alakítása legföljebb 150
millió euróból megoldható.
A teljes terv, amelynek megvalósítására Szerbia vállalkozni akar, Mladjan
Dinkic szerint 1,66 milliárd euróba kerül, és a Salzburgtól Ljubljanán,
Zágrábon és Belgrádon keresztül a Görögországi Solunig tartó, 10-es európai
korridor szerbiai szakaszának és leágazásainak megépítését jelenti. Mivel a
Horvátországból érkező pálya a dél-szerbiai Leskovacig kész, az onnan a macedón
határra vezető pályaszakaszt, a Nistől Szófia felé haladó leágazás szerb
részét, illetve a magyar határtól Újvidékig tartó pályát kell megépíteni
(Újvidéktől Belgrádig kész a pálya), továbbá a Belgrádot elkerülő, az
Újvidékről és Zágrábból jövő utakat a délre tartóval összekötő pályaszakaszt,
amelynek több mint a fele már szintén megvan.
A miniszterelnök-helyettes szerint mindezzel másfél év alatt végezni lehet. Ami
a finanszírozást illeti, Belgrád 400-400 millió eurós hitelt vár a Világbanktól
és az Európai Beruházási Banktól, 150 milliót az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól (EBRD), 100 millió euró adományt az autópálya megépítésében
erősen érdekelt Görögországtól, 610 millió eurót pedig saját privatizációs
bevételeiből költ a beruházásra.
