A kiadások tavaly 851 milliárd euróra (1339 milliárd dollár) rúgtak, ami a világ hazai össztermékének (GDP) 2,5 százalékát teszi ki, s fejenként 128,4 eurót jelent. A teljes összegnek közel a felét (45 százalék) az Egyesült Államok költötte el.
Oroszországé az oroszlánrész
Az 1998-2007 közötti időszakban Kelet-Európában regisztrálták a katonai kiadások leggyorsabb, 162 százalékos növekedését – összegezte az intézet, de rámutatott arra is, hogy ennek oroszlánrészét, pontosabban 86 százalékát Oroszország adta ki a fegyveres erőkre.
A kiadások növekedését a SIPRI szerint egyebek között a külpolitikai célok, a valós vagy vélt fenyegetések, a fegyveres konfliktusok és a multinacionális békefenntartó műveletek magyarázzák.
Amerika többet költ, mint a világháborúban
Tíz év alatt Észak-Amerika katonai kiadásai 65 százalékkal, a Közel-Keleté 62 százalékkal, Dél-Ázsiáé 57 százalékkal, Afrikáé és Kelet-Ázsiáé 51 százalékkal nőttek. Az Egyesült Államokban a hadi kiadások 2007-ben már (reál értékben) meghaladták a II. világháborúét is.
Nyugat-Európa és Közép-Amerika volt az, ahol a katonai költségvetések a legkevésbé növekedtek: 6 és 14 százalékkal.
A száz legnagyobb hadianyaggyártó üzem eladásai (Kínán kívül) 2006-ban 9 százalékkal emelkedtek, és elérték a 315 milliárd dolláros összeget. Ezt a piacot az amerikai és a nyugat-európai vállalatok uralják: tőlük származott az eladások 92 százaléka – jelentette a békekutató intézet.
