A szemináriumot három liberális EP-képviselő – Szent-Iványi István mellett a finn Kyösti Virrankoski és az észt Toomas Savi – szervezte, egyebek közt azzal a céllal, hogy megvitassák, milyen szerepet tölthet be az unió az immár hét évtizedes múltra visszatekintő finnugor kulturális együttműködés támogatásában. Mint a rendezvényen elhangzott, az EP-ben jól működik a finnek, az észtek és a magyarok által létrehozott, finnugor fórum nevű informális együttműködési csatorna.
“A kisebbségek helyzete és sorsa elválaszthatatlan attól, hogy mi történik az országban. Márpedig Oroszországban a dolgok nagyon rossz irányba mennek” – fejtette ki Szent-Iványi a finnugorok sanyarú helyzetével kapcsolatos megállapítását. Megfogalmazása szerint Oroszországban a demokrácia lehetőségei beszűkültek, a szólás- és sajtószabadságot korlátozzák, a választások paródiává váltak. A finnugor nemzeteknek ebben a helyzetben kell élniük Oroszországban, “és ez már a létük fennmaradását is fenyegeti” – jelentette ki.
Vannak eredmények
Szerinte a magyar, a finn és az észt EP-képviselők erkölcsi kötelessége, hogy segítséget nyújtsanak. Beszámolt arról, hogy vannak is eredmények, amikre büszkék lehetnek. Az EP elfogadott két olyan határozatot, amely elítélte a finnugor kisebbséggel szembeni erőszakos és durva oroszországi fellépést.
“Ennek látható következményei vannak. Az orosz vezetés ugyan ingerülten reagált erre, de azért érzékelhetően figyelembe vette azt, hogy az Európai Parlament hogyan döntött” – mondta.
Szent-Iványi felhívta a figyelmet arra a költségvetési indítványra, amelyet ő terjesztett be, finn, magyar és észt képviselőtársainak támogatása mellett. Az indítvány két és fél millió euró támogatást irányoz elő a finnugor kisebbségek számára. Az indítvány sorsa a napokban dől el. Mint közölte, első olvasatban elfogadták az indítványt, de most az Európai Bizottság – az EU legfőbb végrehajtó testülete – érvei alapján sokan kétségbe vonják.
“A Bizottság egyfelől azt állítja, hogy más forrásokból is finanszírozható a finnugor kisebbség. Ez önmagában igaz, de az is igaz, hogy eddig egyetlen centtel sem támogatták. Másrészt (a Bizottság) azt mondja, hogy ez beavatkozás az orosz belpolitikai ügyekbe, ami lehet, hogy igaz, de ha igaz, akkor az a legszentebb kötelességünk, hogy beavatkozzunk a demokrácia, a szabadság és az önazonosság érdekében” – jelentette ki az SZDSZ-es politikus.
Finnország lehet a példa
A szemináriumon szintén részt vevő Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament finnugor fórumának elnöke szorosabb észt-finn-magyar gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést sürgetett felszólalásában.
Hangsúlyozta, hogy a finnugor népek közötti együttműködés keretében Magyarországnak tanulmányoznia kellene a Finnország által az elmúlt harminc évben elért társadalmi gazdasági fejlődését. Finnország néhány évtized leforgása alatt periférikus agrár-ipari országból Európa egyik vezető technológiai hatalmává vált. A finneknek úgy sikerült modernizálni gazdaságukat, hogy egyszerre növelték országuk versenyképességét és építették ki a széles körű szociális hálót, melynek része a világ legjobbjai közé sorolt ingyenes és mindenki számára hozzáférhető oktatási rendszer.
Tanulságos a finn kül- és nemzetpolitika is, valamint Finnország viszonya Oroszországhoz – fejtette ki Tabajdi. A finnek évszázadokon keresztül orosz befolyás, majd közvetlen orosz elnyomás alatt éltek, mégis képesek voltak normalizálni viszonyukat Oroszországgal, és pragmatikus külpolitikát folytatni irányukba. A finn kisebbségpolitika jó példája a svéd ajkú finnek számára létrehozott kisebbségvédelmi rendszer. Az évszázados háborúk ellenére, a történelmi sérelmek felhánytorgatása helyett Finnország Európa talán legjobban működő kisebbségvédelmi rendszerét biztosítja a svéd ajkú finnek számára. Jó lenne, ha a szlovák és a román állam is ilyen nagyvonalú lenne és teljesítené a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogos követeléseit – fejtette ki Tabajdi Csaba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
