Külföld

Visszatért a kollektív bűnösség az EU-ba

admin
admin

2007. 09. 20. 15:13

Határozatban szentesítette a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A határozat ellen csak a magyar képviselők szavaztak.

A szavazást a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozta. A Benes-dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket. Történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.

Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Az indítványozó szerint a parlamenti határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak.

A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül százhúszan a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártjának húsz képviselője – a teljes magyar frakció – szavazott.

Álszent ellentmondás

A dekrétumok kérdésében a szlovák politikai színtéren tartós a nézetazonosság: értelmezésük szerint a – tucatnyi rendelkezésében ma is hatályos – dekrétumok a II. világháború utáni európai rendezés, a „nácitlanító” intézkedések részét képezik. Ezért most a megerősítő határozat az 1945–1948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségét is megerősítő szándékot igazol, jóllehet a határozat preambulumában helyet kapott egy mondat: „a kollektív bűnösség elvét elutasítja” a parlament. Ezt az MKP is megszavazta, de a továbbiakat már nem.

Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője elmondta: „Bármennyire is hihetetlen, de tény: három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a szlovák törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét.” Bárdos cinikus és álszent ellentmondásnak minősítette, hogy miközben a szlovák honatyák megpróbálnak elhatárolódni a kollektív bűnösség elvétől, a határozat harmadik pontjában leszögezik, hogy a dekrétumokból „eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”.

Visszafele forog a kerék

Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, a meghurcoltak jelképes kártérítésének, és egy kölcsönös magyar–szlovák bocsánatkérés szükségességét. Noha magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy bármely magyartól is bocsánatot kérjenek.

Ellenben igen határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat.

„A szlovák parlament ma hatvan évvel forgatta vissza Szlovákia történelmének óramutatóit. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák honatyák ilyen dokumentumhoz adták a nevüket, jóllehet a határozatnak törvényi jogereje nincs, ilyen tekintetben egy darab papír csupán, amely azonban letagadhatatlanul tanúsítja a mai modern Európában elfogadhatatlan gondolkodást” – fogalmazott a csütörtöki szavazást követően Csáky Pál, az MKP elnöke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.