Az amerikai szankciók kormányzati ellenőrzés alatt álló olajvállalatokat és három magánszemélyt, köztük egy felkelővezért érintenek. Befagyasztják továbbá 31 szudáni tulajdonú vagy szudáni ellenőrzés alatt álló vállalat üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban.
Ellentétek az ENSZ-ben
A büntetőintézkedések bejelentésén túl Bush elnök felkérte Condoleezza Rice külügyminisztert, hogy kezdjen egyeztetést egy újabb nemzetközi szankciókat megfogalmazó ENSZ-határozatról Szudán ellen. Bush nyilatkozatát követően a francia külügyminisztérium jelezte: Párizs kész tárgyalni a Szudán elleni újabb szankciók bevezetéséről. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén bejelentette, hogy az unió elvileg nyitott a további büntetőintézkedések elrendelése tekintetében.
Szudán és Kína azonban élesen bírálta az amerikai bejelentést. “Ezek a szankciók indokolatlanok és nem időszerűek. Jelenleg is együttműködünk az ENSZ-szel” – nyilatkozta Kartúmban a szudáni külügyi államtitkár. Liu Kuj-Csin (Liu Guijin), a dárfúri helyzettel foglalkozó kínai különmegbízott szerint pedig “a szankciók bővítése csak még nehezebbé teszi a probléma megoldását”. Liu felhívta a figyelmet: a dárfúri válságnak csak a szegénység és a fejletlenség felszámolásával lehet véget vetni, Kína ezért több tízmillió dolláros fejlesztési támogatással és jelentős befektetésekkel segíti Szudán gazdaságát.
Humanitárius katasztrófa
ENSZ-tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy küszöbön áll a totális háború kiújulása Dárfúrban. A felkelők 2003 elején fogtak fegyvert az etnikailag erősen kevert Dárfúr térségében, mert állításuk szerint az arabok által uralt kartúmi kormány elhanyagolja a koldusszegény sivatagos térséget és az ott élő fekete bőrű lakosságot.
A konfliktusban az ENSZ becslései szerint eddig több mint 200 ezer ember meghalt és kétmillióan földönfutóvá váltak. Kartúm ugyanakkor 9 ezer halálos áldozatot tart számon, és elutasítja a népirtás vádját.
