Nagy többséget kapott az egyiptomi népszavazáson a szabadságjogokat megkurtító alkotmánymódosítás, mely az egyiptomi ellenzék és több emberjogi csoport szerint visszalépés, a kairói kormány szerint viszont előrelépés a demokrácia útján. Az ellenzéki csoportok bojkottálták a referendumot.
Mamduh Marei igazságügy-miniszter az állami televízióban számolt be arról, hogy a részvételi arány 27,1 százalékos volt, de azon belül az “igen” szavazatok részaránya elérte a 75,9 százalékot. Független szakértők, valamint egyiptomi emberjogi szervezetek szerint a részvétel ötszázalékos volt, míg az ellenzéki Muzulmán Testvériség kilenc százalékosra becsülte.Az ország választásra jogosult mintegy 35,6 millió polgárát azért szólították az urnákhoz, hogy szavazzanak az alkotmány 34 pontban történő módosításáról, amely nagyobb hatalommal ruházná fel a parlamentet.
Az ellenzék ellen
A tervezett alkotmánymódosítás egyik pontja megtiltaná vallási pártok létrehozását. Megfigyelők szerint ez egyértelműen azt célozza, hogy elejét vegye a legnagyobb ellenzéki mozgalom, a Muzulmán Testvériség párttá alakulásának. Egy másik változtatás lehetővé tenné, hogy pártlistáról és egyéni választókörzetből egyaránt be lehessen jutni a választásokon a parlamentbe. Eddig csak egyéni választókörzetből lehetett. Sok megfigyelő szerint ez is a Muzulmán Testvériség ellen irányul. A mozgalom jelöltjei ugyanis ezentúl is csak függetlenekként indulhatnának a választásokon, pártlistán nem, hiszen a Muzulmán Testvériség nem párt, és a módosítás értelmében nem is válhatna azzá. Képviselőinek száma így nyilván kisebb lenne az új választási rendszerben, mint az eddigiben.
Egy további módosítás szerint ezentúl nem a bírói szervezetnek, hanem a “független és elfogulatlan” választási bizottságnak kellene ellenőriznie a választások tisztaságát. A kormány arra hivatkozik, hogy választási bizottságok működnek szerte a világon, Egyiptom ezzel csak a nemzetközileg bevett megoldást venné át. A módosítás egyiptomi ellenzői viszont attól tartanak, hogy a választási bizottság a hazai viszonyok között egyáltalán nem lenne független, működése még nagyobb választási csalásokat tenne lehetővé, mint az eddigi rendszer.
Az ország érdeke
A tervezett változások között szerepel az is, hogy az államfő bírói végzés nélkül felfüggeszthetné a terrorizmussal gyanúsított személyek egyes alkotmányos polgári jogait, engedélyt adhatna például az ilyen személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatására, lakhelyének átkutatására. Az államfő elrendelhetné a módosítások nyomán a terrortevékenységgel gyanúsított személyek katonai törvényszék elé állítását. A kormány szerint az ország biztonsága érdekében szükségesek ezek az utóbbi változtatások, az ellenzék azonban attól tart, hogy a végrehajtó hatalom visszaélhet így megnövekvő jogkörével.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
