A kormányfő magyar újságíróknak nyilatkozva a dokumentumot bölcsnek és okosnak nevezte. Értékelése szerint olyan emelkedett hangú szöveg született, amely nemcsak visszatekint, hanem kijelöli az elkövetkező időszak feladatait. A miniszterelnök a csúcsértekezlet befejezése után tartott berlini sajtóértekezletén hangsúlyozta: büszke arra, amit a nyilatkozat tartalmával kapcsolatban a magyar diplomácia elért.
Gyurcsány Ferenc úgy ítélte meg: a magyar külpolitikának három olyan konkrét igénye volt, amelyeket sikerült teljesíteni. A miniszterelnök ezen törekvések sorában elsőként azt említette: sikerült világossá tenni, hogy az EU elsősorban politikai együttműködés. Minden gazdasági, pénzügyi és egyéb vita ellenére a béke, a nyugalom, a közös hang kerekedett felül – értékelte a kormányfő.
Diplomáciai sikerek
Második igényként – mint a kormányfő kiemelte – a magyar diplomácia arra törekedett, hogy a nyilatkozat fejezze ki azt a nyelvi, kulturális és nemzetiségi sokszínűséget, amelyet Magyarország bátorítani kíván Európában. A dokumentum – hangsúlyozta a miniszterelnök – ennek kapcsán szó szerint a magyar javaslatot tartalmazza, konkrétan azt, hogy az EU óvja tagjai egyediségét és hagyományait, a nyitott határok, a nyelvek, a kultúrák és a régiók sokszínűsége az uniót csakis gazdagabbá teszi. Ennek kapcsán Gyurcsány Ferenc utalt arra: valamennyi tagállam feladata nyelvi, kulturális és nemzeti identitásának megőrzése. „Egy olyan nemzetnek pedig, mint Magyarország, amelynek az unió tagjai közül a legnagyobb arányban kell odafigyelnie politikai határain túl élő honfitársaira, meg kell küzdenie ezért, s jó, ha ez sikerre vezet” – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint harmadik igényünk annak világossá tétele volt, hogy az Európai Unió a jövőben is a nyitott kapuk politikáját követi. Az unió bővítése – tette hozzá – nem zárult le, noha természetszerű, hogy a bővítésnek együtt kell haladnia az együttműködés mélyítésével. A kormányfő úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozat ebben a tekintetben is egyértelmű volt. „Mi elsősorban a Nyugat-Balkán országaiért aggódunk” – jelentette ki ezzel kapcsolatban a miniszterelnök, utalva arra, hogy a szóban forgó országok számára világos európai perspektívát kell mutatni. A térség békéje, Európa stabilitása igényli ezt – hangsúlyozta a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc rendkívül fontosnak tartotta azt is, hogy a nyilatkozat leszögezte: 2009-ig, az európai parlamenti választásokig az EU-t egy megújított, közös alapra kell helyezni. Szavai szerint mindez arra utal, hogy az elakadt alkotmányos szerződési folyamatnak – sok tekintetben nyílván újragondolt formában, helyenként talán tartalomban is – új lendületet kell adni.
Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk
A miniszterelnök úgy értékelte, hogy az Európai Unió az elmúlt évtizedekben minden vita ellenére rendkívül sikeres volt. Emlékeztetett arra, hogy a kontinens történetében soha nem volt olyan hosszú időszak pusztító háború nélkül, mint az elmúlt ötven esztendő. Ez még akkor is igaz, ha nem is olyan régen a Balkánon azt tapasztalhattuk, hogy ez a béke törékeny lehet – tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Európai Unió, illetve annak elődje, az Európai Gazdasági Közösség – s ezzel kapcsolatban az alapító Római Szerződés – az emberek békevágyára épült. Az unió az elmúlt évtizedekben nemcsak azt akadályozta meg, hogy államok egymással konfliktusba kerüljenek, hanem sikerült egy közös otthont teremtenie – jelentette ki a miniszterelnök, utalva egyben arra a magyar mondásra, hogy Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
