A december 3-i elnökválasztáson jelentős többséggel (a szavazatok 63 százalékával) újjáválasztott Chávez a múlt héten átalakított kormány hétfői beiktatását használta fel ara, hogy egy sor mennydörgő hangú bejelentést tegyen. Az új elnöki program dióhéjban: a villamosenergia-ipar és a távközlés államosítása, a központi bank önállóságának megszüntetése és a valóságos, Lenin és Marx írásain, valamint a Biblián alapuló “Venezuelai Szocialista Köztársaság” létrehozásához szükséges alkotmánymódosítás – mindez az elnöknek nagyobb hatáskört biztosító kerettörvény segítségével.
„Vissza kell szerezni a stratégiai termelési eszközök tulajdonát, mindent, amit privatizáltak, államosítani kell” – jelentette ki Chávez, aki bejelentette az oktatási rendszer átalakítását is, annak érdekében, hogy erősítse az ország szocialista jellegét.
Sértő és aggresszív
A szociáldemokrata Manuel Rosales, aki Chávez fő ellenfele volt az elnökválasztásokon, “despotának” nevezte az elnököt. “A kormány marxista kommunista rendszer felé halad”, de “ezt nem fogjuk megengedni” – figyelmeztetett Rosales, Zulia olajban gazdag tartomány kormányzója. Gazdasági körök szerint az intézkedések elsősorban a caracasi Electricidad áramszolgáltatóba és a CANTV távközlési vállalatba beruházott amerikai tőkét érinti.
Az Egyesült Államok “mélységes aggodalmát” fejezte ki, szerződésszegést emlegetett és kártalanítást követelt. Chávez nekitámadt a venezuelai oligarcháknak is, akiket “émelyítő és dögletes krémnek” nevezett. A venezuelai elnök frontális támadást intézett a chilei José Miguel Insulza, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) főtitkára ellen is, aki bírálta, hogy nem újították meg a RCTV magán televízió és rádió működési engedélyét. “A sértő, bántó nyelvezethez, a provokációhoz, a megalázáshoz való visszatérés aggasztó” – vélte Tuilo Hernandez szociológus, egyetemi tanár. Emlékeztetett, hogy Chávez korábban már “ördög”, “szeszkazán” és “bolond” jelzőkkel illette George Bush amerikai elnököt.
Aggodalmak és tények
Hugo Chávez nagyhangú bejelentései nyomán az értelmiségi körökben felmerült az aggodalom, hogy visszatér a 2002-2005-ös évek polarizálódása, amelyek során megéltek egy elvetélt államcsínyt az elnök ellen 2002 áprilisában, egy súlyos kőolajválságot 2003 elején, valamint az ellenzék által elveszített népszavazást az elnöki mandátum megrövidítéséről 2004-ben. „Politikai felfordulás korát éljük, az átlagpolgár kétszeresen vesztes, mivel a magán- és a közszféra önkénye közötti csapdában szorong” – vélte Hernandez professzor. Venezuela lakosságának 50 százaléka szegény és az állam nyújtotta szociális támogatásokból él.
A lakosság megnyugtatására az elnök egyes közeli munkatársai hangsúlyozták, hogy Chávez szigorúan demokratikus keretek között, a szovjet gyakorlat megismétlése nélkül kívánja forradalmasítani a tulajdonrendszert. Edmundo Gomez Urrutia, a Diplomáciai és Stratégiai Elemző Központ (CADE) igazgatója emlékeztetett, hogy az “amerikai elnök elleni festői” kirohanások egyelőre semmit sem változtattak azon, hogy az Egyesült Államok Venezuela első számú kereskedelmi partnere, és Caracas az Egyesült Államokba exportálja kőolajának a felét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
