Az emberiség elleni bűncselekmények miatt kötél általi halálra ítélt volt iraki diktátort szombat hajnalban akasztották fel. Halálhírét iraki televíziók jelentették be, elsőként az Egyesült Államok finanszírozta al-Hurra, majd a közszolgálati al-Irakíja, amely szerint “Szaddám Huszein halálával Irak történelmének sötét korszaka zárult le”.
A volt iraki diktátort, aki 1979-től rendszerének 2003 tavaszán történt megdöntéséig irányította vaskézzel a közép-keleti országot, november 5-én ítélték halálra az elnöki konvoj elleni támadás megtorlásaként 1982-ben a síita Dudzsail faluban végrehajtott vérengzés miatt, amelynek 148 halálos áldozata volt. A 69 éves exállamfőt 2003. december 13-án fogták el szülővárosa, Tikrít közelében az amerikai erők, és közel két éven át titkos börtönben őrizték egy amerikai támaszponton.
Szaddám imát mormolt
A halott Szaddám Huszeinről először egy magántulajdonban lévő iraki síita televízió mutatott be képsorokat szombaton, több órával kivégzése után, majd másnap hajnalban feltették az internetre a diktatúra egykor rettegett katonai titkosszolgálatának egyik bagdadi épületében végrehajtott kivégzésről készült teljes, 2 perc 38 másodperc időtartamú videofelvételt.
A gyenge minőségű, valószínűleg mobiltelefonnal készített felvételen hallható, amint Szaddám kötéllel a nyakán a muzulmán hitvallás, a sahad szövegét mormolja: “La ilaha illa Allah va Mohamed Raszúl Allah” (Allah az egyedüli isten, és Mohamed az ő prófétája). Amikor a halálraítélt másodszor is elkezdi az imát, csak a Mohammed szóig jut: ekkor egy kattanás hallatszik, ahogy megnyílik a vesztőhely padlója. Hang a felvételhez csak eddig a pontig hallható. Ezután néhány másodpercig teljesen sötét képkockák következnek, majd a kamera a kivégzett arcát mutatja.
“Szaddám nélkül Irak nem létezik”
A kivégzés szemtanúira hivatkozva a The New York Times című amerikai napilap azt jelentette: Szaddám röviddel halála előtt azt mondta: “Le az árulókkal, az amerikaiakkal, a kémekkel és a perzsákkal”. A felvételen Szaddám hóhérai legádázabb ellenségének, Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónoknak a nevét kiáltják többször. (Szadr apja és nagybátyja a Huszein-rezsim áldozatai lettek.) Az egyik pribék azt kiáltja Szaddám felé, hogy ő tette tönkre Irakot, és a pokolra fog jutni. Az egykori diktátor ezt feleli neki: Szaddám nélkül Irak nem létezik.
A kivégzett elnököt szülőfalujában, az észak-iraki Tikrít közelében lévő Audzsában temették el vasárnap hajnalban, még napfelkelte előtt. A volt elnököt egy épületben helyezték örök nyugalomra. Audzsában nyugszik Szaddám Huszein két fia, Udaj és Kuszaj is, akiket a megszálló amerikai katonák öltek meg 2003-ban.
A szaddámi rendszerben uralkodó, de az amerikai invázió után betiltott iraki Baasz Párt bosszúra szólította fel az irakiakat a kivégzés után, de óva intett egy polgárháború kirobbantásától. A párt felszólította az irakiakat, hogy kíméletlenül torolják meg Szaddám Huszein kivégzését “a közös ellenségen”, a megszálló amerikaiakon és a többségében síiták lakta Iránon.
Bush: fontos mérföldkő a kivégzés
George W. Bush amerikai elnök fontos mérföldkőnek mondta Szaddám kivégzését egy olyan demokrácia felé vezető úton, amely képes kormányozni, fenntartani és megvédeni önmagát, és szövetséges lesz a terrorizmus elleni háborúban.
Fokozódó feszültség
Az Európai Unió soros, finn elnöksége elítélte Szaddám Huszein kivégzését, aggodalmának adva hangot, hogy a fejleménynek negatív következményei lesznek Irak jövőjére nézve. Az Európa Tanács felszólította az arab országot, hogy törölje el a halálbüntetést, csatlakozva a civilizált és demokratikus államok többségéhez. Az orosz külügyminisztérium szerint a kivégzés a katonai és politikai helyzet kiéleződéséhez vezethet Irakban, és növelheti a felekezetközi feszültséget. Tragikus és elszomorító fejleménynek minősítette Szaddám Huszein kivégzését a Vatikán, amely szerint ez az esemény tápot adhat a bosszúnak és az újabb erőszaknak.
Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre – kommentálta a volt iraki diktátor kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök “többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban”, és két háborút is indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellen. A Köztársasági Elnöki Hivatal az EU soros elnökségét betöltő Finnország külügyminiszterének nyilatkozatát idézve közölte: a halálbüntetést ilyen súlyos bűncselekmények esetében sem lett volna szabad végrehajtani, noha nem fér kétség Szaddám Huszein bűnösségéhez.
Az arabok és muzulmánok többsége felháborodott
Az ítélet végrehajtását nyilatkozatban bélyegezte meg a világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International(AI), amely szerint Huszein kivégzését sokan a győztesek igazságszolgáltatásának fogják tekinteni, és az ítélet végrehajtása sem állítja meg a politikai gyilkosságok “nem apadó hullámát”.
Az arabok és muzulmánok többségét világszerte felháborította Szaddám Huszein kivégzése, és még olyanok is megkérdőjelezték perének igazságosságát, akik úgy vélik, hogy a volt iraki diktátor megérdemelte a halált.
Az Arab Liga állásfoglalása szerint Szaddám Huszein kivégzésével tragikus véget ért a nevével fémjelzett rendszer. A palesztin kormányt vezető Hamász radikális mozgalom szóvivője politikai merényletnek nevezte a kivégzést, “amely megsért minden, a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jogszabályt”.
Irán üdvözölte kivégzést
Irán üdvözölte az ítélet végrehajtását, amelyet “az irakiak győzelmének” minősített. Izrael szerint a volt iraki elnök kivégzésével “helyreállt az igazságosság rendje”.
