Külföld

Hűvös fogadtatásra számíthat a pápa

admin
admin

2006. 11. 28. 06:00

Másfél éve tartó uralkodásának legnehezebb és legkényesebb utazását kezdi meg kedden a pápa, amikor első ízben látogat a túlnyomórészt muzulmánok lakta Törökországba. XVI. Benedek meglehetősen hűvös fogadtatásra számíthat, a törökök ugyanis a regensburgi egyetemen mondott vitatott beszéden kívül azt sem felejtették el, hogy a pápa, még bíborosként határozottan ellenezte az ország EU-csatlakozását.

Ankarai és isztambuli körök kifejezetten hűvös fogadtatást jósolnak XVI. Benedek számára, aki – még Joseph Ratzinger bíborosként – határozott hangú ellenzője volt Törökország európai uniós csatlakozásának. Pápaként viszont, tavaly április óta, nem hallatja a hangját ebben a kérdésben. Elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a törökországi látogatás új párbeszéd nyitánya lehetne a keresztény és az iszlám világ között.

A törökök azonban “nem felejtenek”: politikusok és újságírók fejében még élénken élnek a hittani kongregáció egykori vezetőjének érvei Ankara EU-felvételével szemben. Nem merültek feledésbe Ratzinger ismételt kísérletei sem arra, hogy az EU alkotmányában kapjon helyet az Európa keresztény gyökereire való utalás, illetve kiállása a földrész keresztény értékeinek erősítése mellett.

Ezek az emlékek csendültek ki az ankarai törvényhozás elnökének a pápai látogatás előtt adott nyilatkozatából. “XVI. Benedek törökországi utazását fontosnak tartjuk – fogalmazott Bülent Arinc. “A találkozók révén számos hibát ki lehet javítani, ökölbe szorított kézzel viszont nem lehet kezet fogni” – mondta.

Eltérő habitus, határozott elvek

Nem világos azonban, hogy a Vatikán meddig hajlandó elmenni. A mostani pápa nem kívánja átvenni elődje, II. János Pál “nagy gesztusait”. Ehelyett a módszeresebb megközelítés híve, mert ez jobban megfelel tudósi és teológusi habitusának – mutatott rá John Voll, a georgetowni egyetemen működő muzulmán-keresztény megértés központjának munkatársa.


Voll szerint a pápa teológiailag körülbástyázott valódi alapot akar teremteni a muzulmánok és a keresztények közötti értelmes párbeszédhez olyan kérdésekről, mint a hit és az értelem. “Senki ne várjon látványos bocsánatkérést a pápától. A Vatikán szemszögéből ez a vonat már elment, a katolikus egyház már túllépett” a regensburgi beszéden – vélte a georgetowni szakértő.

Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a négynapos látogatásnak nem lehetnek következményei a muzulmánok számára. A program “állami” része meglehetősen soványnak tűnik: XVI. Benedek Ankarában udvariassági látogatást tesz Necdet Sezer török államfőnél, majd fölkeresi a modern török állam alapítójának, Kemal Atatürknek a mauzóleumát.

Elvárták volna a hivatalos bocsánatkérést

Egyházi síkon annál izgalmasabbnak ígérkezik a pápa találkozója Ali Bardakogluval, az állami egyházügyi hivatal fejével, aki szeptemberben maga is felháborodottan reagált a Regensburgban elhangzottakra. Bardakoglu elvárta volna, hogy a római pápa hivatalos formában kérjen bocsánatot szavaiért, s bár pozitívan nyugtázta az egyházfő sajnálkozását, úgy vélte: időre lesz szükség ahhoz, hogy a muzulmánok “teljesen elfelejtsék” XVI. Benedek “baklövését”.

Az egyházi aspektusok között megfigyelők arra számítanak, hogy a pápa fel fogja hívni a figyelmet az iszlám világban élő keresztények sorsára. Várhatóan külön is kitér majd a Törökországban élő, egykori virágzó és jelentős ortodox vallási közösség maradványaival való bánásmódra. Az Európai Unió a november elején kiadott országjelentésben felszólította Ankarát, hogy bővítse a nem muzulmán vallási közösségek jogait. A keresztény egyházak, főleg a németországiak, pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy Ankara biztosítsa azokat a jogokat a keresztényeknek, amilyeneket az európai országokban élő muzulmánok követelnek maguknak.

A találkozó csúcspontja

A látogatás csúcspontjának ígérkezik a nyugati és a keleti keresztény egyház két vezetőjének találkozója Isztambulban. Az egykori Konstantinápoly Fanar nevű kerületében található I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkának, az ortodox egyház fejének a székhelye. XVI. Benedek már megválasztása előtt több ízben kifejtette, mennyire fontos számára az ökumené – azaz a keresztények egységtörekvése -, különösen pedig az ortodox hívők sorsa.

A két nagy egyház közötti teológiai párbeszéd felvételéről még 1979-ben állapodott meg Fanarban II. János Pál és I. Démétriosz pátriárka. Az e célból megalakult közös bizottság munkája azonban 2000-ben félbeszakadt, és csak tavaly szeptemberben kezdődött újra. A felek megegyeztek abban, hogy figyelmüket központi egyháztani témákra, elsősorban a pápa primátusának a kérdésére összpontosítják.

Walter Kasper bíboros, a keresztények egységén munkálkodó vatikáni tanács elnöke bizakodását fejezte ki, hogy a két egyházfő találkozója új reményt, bátorítást és lendületet hoz az ökumenikus kapcsolatokba. Emellett szól az a körülmény, hogy a közeledést szolgáló lépések több éven át tartó hiánya után a fanari találkozóról közös nyilatkozatot fognak kiadni.

Török sérelmek


XVI. Benedeket fellépései színhelyén aligha várják majd ujjongó tömegek, a 78 milliós országban ugyanis meglehetősen puskaporos a hangulat, mivel a törökök még nem felejtették el a katolikus egyházfő szeptemberi, a regensburgi egyetemen mondott beszédét, amelyben egy középkori bizánci császár szavait idézve bírálta Mohamed prófétát, aki – az idézett szavak szerint – “csak rossz és embertelen dolgokat” hozott a világra, karddal terjesztve az iszlám hitet.

A nagy vitákat kiváltó beszéd óta a pápa számos gesztussal próbálta megbékíteni a muzulmánokat. Így magánkihallgatáson fogadta az iszlám országok római nagyköveteit, majd üzenetet intézett a világ muzulmánjaihoz a ramadán alkalmából. Vitatott szavait azonban nem vonta vissza.


Önfejű pápa

A Vatikán utóbb értésre adta: a regensburgi beszédbe iktatott idézettel az egyházfő megpróbált rávilágítani hit és erőszak összeegyeztethetetlenségére. A pápa sajnálkozását fejezte ki a beszéd fogadtatása, szavainak “félreértése” kapcsán, elhatárolni azonban nem volt hajlandó magát a néhai bizánci császár szavaitól. A kényes előadás szövegét még Angelo Sodano államtitkár, a Vatikán kormányfője sem ismerte előre.

Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy XVI. Benedek elődjénél önállóbban, sőt önfejűbben kívánja megszabni a Szentszék diplomáciájának csapásirányát. Mint a Der Spiegel írta, míg II. János Pál arról álmodott, hogy a Sínai-hegyre fölkapaszkodva közösen imádkozzék a másik két monoteista vallás vezető képviselőivel, addig XVI. Benedek karókat kíván leverni az iszlámmal folytatott párbeszédben, leszögezve: az egyik fél nem az értelem útját járja. Márpedig “ésszerűtlenül cselekedni Istennek nem tetsző dolog” – idézett a német hírmagazin a regensburgi beszédből.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.