Gyurcsány Ferenc szerint le kell számolni azzal a téves elképzeléssel, hogy Európa képviseli a moralitást, az Egyesült Államok pedig a hatékonyságot – hangsúlyozta az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése utáni nyilatkozatában a magyar kormányfő. “A morálnak és az erőnek együtt kell érvényesülnie” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki problémamentesnek minősítette a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek keretében nem tudnak “egymásnak nagy meglepetést okozni”.
Vízumkérdés: a legnagyobb probléma
George W. Bush válaszában köszönetet mondott Magyarországnak az iraki és az afganisztáni szerepvállalásért, majd gratulált a miniszterelnöknek újraválasztásához. Bátor lépésnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc nem habozott felhozni a vízumproblémát, amelyet amerikai részről megértenek, de kérik, a magyarok is értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek is eleget kell tenni.
Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc később úgy fogalmazott, a két ország kapcsolatában
A kormányfő arra utalt, hogy a vízummentesség nem kétoldalú nemzetközi tárgyalások útján szerezhető meg, a feltételekről a szenátus dönt. A kritériumok közül az egyik legfontosabb az elutasított vízumkérelmekhez kötődik. Bár hazánk e téren jelentős előrelépést produkált, hiszen a HVG összeállítása szerint a 2001-es 45 százalékról öt év alatt 15 százalékra esett vissza azok aránya, akik valamilyen okból nem kapták meg a plecsnit, a kívánt céltól még messze vagyunk. A szenátus határozata szerint ugyanis három százalék alá kell csökkennie az elutasítások arányának, ahhoz hogy egyáltalán szóba kerülhessen a vízummentesség kérdése.
Visszakapjuk a börtönt
A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök szűk körű tárgyalása a Nándorfehérvár teremben mintegy 45 perces volt. Magyar részről Göncz Kinga külügyminiszter, Kóka János gazdasági miniszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Simonyi András nagykövet volt a teremben. Az amerikai tárgyalóküldöttség tagja mások mellett Condoleezza Rice külügyminiszter.
Orbánnal is kezelt
Körbevezették az elnöki párt
A megbeszélés előtt kormányfő bemutatta az elnöki párnak a magyar koronázási ékszereket, amelyek a világháború után Amerikába kerültek: a Szent Koronát 1944 novemberében a nyilasok kivitték az országból, és más ereklyékkel együtt az ausztriai Mattsee-ben, az Attersee partján ásatták el. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet, így kerültek egy frankfurti bank trezorjába, majd az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak.
Jimmy Carter elnök döntése alapján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozta vissza Budapestre a koronát és a koronázási jelvényeket, amelyeket ezután a Nemzeti Múzeumban őriztek. 2000. január 1-jén a koronát, az országalmát, a jogart és a kardot ünnepélyes keretek között a múzeumból átszállították a Parlament épületébe.
Sólyomtól jött
George W. Bush, aki tegnap este érkezett hivatalos látogatásra Budapestre és este hatig tartózkodik a magyar fővárosban, ma megbeszéléseket folytat a magyar vezetőkkel. Az amerikai elnök és felsége reggel a Sándor-palotában kereste fel Sólyom László köztársasági elnököt és feleségét.
A sajtó jelenlétében, az 1956-os forradalom évfordulóját kiemelve kezdődött a tárgyalás a Sándor-palota Mária Terézia-termében. Sólyom László megköszönte, hogy George W. Bush az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére Magyarországra látogatott.
Az elnöki látogatás annak elismerését is jelenti, hogy Magyarország stabil demokratikus viszonyai vannak, és a térségben a legtöbb amerikai befektetőt és tőkét vonzza – jelentette ki a kormányfő az Országház Nándorfehérvári termében tartott sajtótájékoztatón.
Irakról, Afganisztánról is tárgyaltak
George W. Bush Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélése után a kormányfő elmondta: a tárgyalások jelentős része globális, regionális kérdésekről szólt, illetve arról, hogy miként egyeztethető össze az emberi jogok és a szabadság védelme. Hozzátette: az emberi jogok és a szabadság védelmének kérdésében az EU és az Egyesült Államok véleménye “nem teljesen esik egybe”.
A miniszterelnök azt mondta: Magyarország alakítója az európai uniós politikának, és döntően mint az Európai Unió tagja működik együtt az Egyesült Államokkal. Kérdésre válaszolva a politikus közölte: “nem kért az Egyesült Államok elnöke semmilyen tekintetben Irak ügyében a maitól eltérő magyar szerepvállalást”. Hozzátette: Afganisztán ügyében a döntéselőkészítési folyamat állásáról tájékoztatta az elnököt. Mint mondta, George W. Bush a tájékoztatást tudomásul vette, a szándékot megköszönte.
A tájékoztatón a kormányfő elmondta: folynak az előkészületek azzal kapcsolatban, hogy a Magyarország bekapcsolódjon Afganisztánban egy regionális újjáépítő programba. Emlékeztetett rá, hogy a NATO tagjaként Magyarország 20 fős kontingenssel vesz részt Irakban egy kiképzési programban. Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is részt vesz az iraki és az afganisztáni stabilizáció megteremtésében.
Gyurcsány Ferenc kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az elmúlt évek vitái után Irán kérdésében az EU és az Egyesült Államok együttműködik. Hozzátette: azonos módon látják a Balkán stabilizációjával kapcsolatos fő célokat. Magyarország abban kíván közreműködni, hogy mind az Egyesült Államok, mind az EU jobban értse azt, ami a Balkánon zajlik.
A miniszterelnök kitért arra: üdvözlik, hogy hosszú koalíciós tárgyalás után megalakulhat az ukrán kormány. Elmondta: közös az érdek, hogy segítséget nyújtsanak Ukrajnának a demokratizálás hosszú folyamatában, a gazdasági prosperitás megteremtésében.
