Agim Ceku kormányfő szerint a BT még az idei évben elfogadja az új koszovói határozatot, amely teljes szuverenitást és világszervezeti tagságot fog adni az ENSZ felügyelete alatt lévő dél-szerbiai tartománynak. A kormányfő azt várja, hogy a nemzetközi közösség ezt a megoldást ráerőlteti Szerbiára.
A Koszovó jogállásának rendezését célzó szerb-albán tárgyalások februárban kezdődtek meg Bécsben, de a megbeszéléseken egyelőre csak a hatalmi szervek decentralizációjáról és az önkormányzati reformról volt szó.
A státustárgyalások lebonyolításával megbízott Martti Ahtisaari azzal számol, hogy a gyakorlati kérdések – decentralizáció, menekültügy, vallási és kulturális hagyaték védelme és egyéb ügyek – lezárása után, legkorábban júliusban kerülne napirendre a jogállás kérdése is.
Elemzők azonban kételkednek abban, hogy Belgrád és Pristina képviselői valaha is fognak róla tárgyalni, mivel a koszovói albán vezetők eddig mereven elzárkóztak attól, hogy politikai kérdéseket vitassanak meg a szerbiai politikusokkal, nem is beszélve a tartomány jogállásról.
„Ingadiplomácia”
A státustárgyalások keretében ugyanakkor Ahtisaari intenzíven folytatja “ingadiplomáciáját” a nagyhatalmak és a térségbeli országok között, és kifejezetten a jogállás kérdésének szenteli a misszióját. Belgrádi lapértesülés szerint az ENSZ-diplomata tarsolyában már van egy javaslat az új BT-határozatra. A jelenlegi, 1244-es BT-rezolúciót felváltó dokumentum állítólag nem irányozná elő Koszovó függetlenségét, viszont lehetővé tenné a tartomány fokozatos felvételét a nemzetközi szervezetekbe, ezzel együtt pedig az ENSZ-tagállamok kétoldalú tárgyalásokat kezdhetnének Koszovóval a majdani független állam elismeréséről.
A NATO marad
Az egyeztetések ellenére a NATO nem tervezi Koszovóban állomásozó csapatainak csökkentését mindaddig, amíg be nem fejeződnek a tárgyalások az ENSZ-igazgatás alatt álló tartomány jövőbeni státusáról – állapodtak meg a szövetség külügyminiszterei pénteken.
A koszovói küldetés sorsát a NATO-tagállamok külügyminiszterei, köztük az amerikai diplomáciát irányító Condoleezza Rice, a Szófiában folyó nem hivatalos tanácskozásuk második napján, pénteken vitatták meg. James Appathurai, a NATO szóvivője elmondta, az volt az általános vélemény, hogy a koszovói NATO-csapatok létszámának a jelenlegi szinten kell maradnia a státustárgyalások befejeződéséig.
A NATO által irányított nemzetközi erő (KFOR) jelenleg 17 ezer főből áll, de a Pentagonra erős nyomás nehezedik, hogy csökkentse részvételét az ottani misszióban, mert az iraki háború és afganisztáni hadműveletek leterhelik az amerikai hadsereget. A NATO 1999 tavaszán, megelégelve a szerbiai tartományban második éve tartó etnikai tisztogatást, légi hadjárattal kényszerítette rá Jugoszláviát, hogy elfogadja a koszovói béketervet, s a tartományba nyáron bevonult a KFOR, a közigazgatást pedig az ENSZ missziója (UNMIK) vette kezébe.
A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok a teljes függetlenséget akarják elérni az idén februárban Bécsben megkezdődött státustárgyalásokon, míg Belgrád az autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet adna a tartománynak.
