A Duna teljes romániai hosszában a folyam máris sok helyen kilépett a medréből, teljesen megtöltötte az ottani, többnyire rendezetlen árterületet. Kikötőket, hajóépítő telepeket, lakott területeket, ipari létesítményeket öntött el a víz. Kalafat folyami kikötőnél leállítottak minden munkát, akárcsak a galaci hajógyárnál. A helyi hatóságok a Duna-deltában élők kimenekítésére készülnek.
Kritikus a helyzet a Dunába ömlő dél- és délkelet-romániai folyók – a Zsil, az Olt, a Ialomita, a Szeret – torkolatvidékén, valamint a deltavidékét felölelő Tulcea megyében. Ez utóbbi területen a folyó áttörte a gátakat, több ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, elöntéssel fenyegetve a környékbeli településeket. Itt is megkezdődött a lakosok részleges kimenekítése. A helyi iskolákat, művelődési házakat, kórházakat úgy alakítják át, hogy szükség esetén ott lehessen embereket elhelyezni. Hasonlóképpen súlyos a helyzet az ország délnyugati részében, Dolj megyében. A kialakult helyzetet tovább súlyosbítja, hogy országos esők várhatók, amelyek tovább emelhetik a folyók vízszintjét.
Bulgária
A Duna fenyegetően magas vízállása miatt óvintézkedéseket léptettek életbe Bulgáriában is. A katonaságot készenlétbe helyezték. Jelenleg leginkább Vidinnek van félnivalója, a folyó bulgáriai szakaszának nyugati részén fekvő városnál 919 centiméteres vízállást mértek, miután egy nap leforgása alatt csaknem 30 centimétert emelkedett a víz. A város veszélyeztetett zónáiból megkezdték a lakók kitelepítését. A Vidinből a fővárosba, Szófiába vezető országút már napok óta le van zárva. A folyó keletebbre fekvő szakaszán fekvő Lom kikötője részben már víz alatt van.
Szerbia
Szerbiában a Tisza áradása jelent súlyos fenyegetést. Mint arról Petky József, az MTI belgrádi tudósítója hírt adott, a vajdasági végrehajtó tanács (kormány) felkérte a szerbiai kormányt, hogy javasolja Boris Tadics szerb elnöknek a rendkívüli állapotot bevezetését a Tisza dunai torkolatához közel fekvő területeken, a nagybecskereki (zrenjanin), titeli és zsablyai (Zabalj) járásban. A rendkívüli állapot révén anyagi és tárgyi eszközök szabadulnának fel az árvízvédelemre, a rendelkezés nyomán mód nyílna a katonaság bevetésére és bizonyos állampolgári jogok korlátozására.
Goran Knezevic nagybecskereki polgármester szerdán saját hatáskörében rendkívüli árvízvédelmi állapotot hirdetett a nagybecskereki járásban. A helyi közigazgatási szerveknek és állami vállalatoknak, illetve a polgároknak is be kell kapcsolódniuk az árvízvédelmi munkálatokba, a közlekedési, építőipari és mezőgazdasági vállalatok kötelesek az árvízvédelmi stáb rendelkezésére bocsátani munkagépeiket. Elkészült nyolc Tisza menti falura vonatkozó kimenekítési terv.
A helyzet a Tisza bácskai jobb partján, azon belül is Mozsornál (Mosorin) a legveszélyesebb, ahol a víz átszakíthatja a rossz állapotban lévő gátrendszert. Szerda délutánra a Tisza dunai torkolatánál fekvő Titelnél a vízállás elérte a 798 centit, hét centivel meghaladva az 1965-ös katasztrofális árvíz idején mért rekordot. Zentánál 830, Törökkanizsánál (Novi Knezevac) 836 centis vízállást mértek, miközben a folyó szintje naponta húsz centit emelkedik, öt nap múlva tetőzik és átlépi a kilenc méteres vízállást (a térségben 970 centi magasak a töltések).
Szerdán a Duna Újvidéknél tetőzött 745 centiméternél, de az idejében meghozott árvízvédelmi intézkedések miatt a tartományi székvárost várhatóan sikerül megvédeni a bajtól: a várost csaknem 7,5 kilométer hosszú, homokzsákokból épített ideiglenes gát védi. Újvidéktől feljebb, a Duna szerémségi oldalán fekvő településeken már több száz lakóház van víz alatt.
Belgrádban a Száva- és a Duna-part mentén, a legveszélyeztetettebb helyeken – Zimonyban, a Cigány-szigeten, a várnál és a belvárosi vasútállomás környékén – kiépült a homokzsákokból húzott ideiglenes védvonal. A két folyam magas vízállása miatt le kellett zárni több főutat és part menti sétányt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
