A szavazatok hetven százalékának feldolgozása alapján az Apoyo intézet becslései szerint Morales 51 százalékot, jobboldali riválisa, Jorge Quiroga exelnök 31-34 százalékot szerezhetett – írja a BBC.
Bolíviában a választók nyolc elnökjelölt, köztük a két legesélyesebb, Evo Morales szocialista indiánvezér és Jorge Quiroga konzervatív exállamfő közül választják ki, ki vezesse a latin-amerikai országot a következő négy évben. A 3,8 millió választásra jogosult állampolgár nemcsak az új elnökre adhatta le a voksát, hanem a parlament két házának 130 képviselői és 27 szenátori helyére, valamint – most első ízben – a tartományok kilenc kormányzójára is.
A 121 ezer szavazóhelyiség biztonságára 50 ezer katona és rendőr vigyáz. Bolíviában kötelező a szavazás a választói névjegyzékben szereplő, 18. életévüket betöltött állampolgárok számára. Az elnökválasztáson a szavazók arról döntenek, ki lesz az utódja a jelenlegi ideiglenes államfőnek, a júniusban lemondott Carlos Mesát felváltó Eduardo Rodrígueznek. Morales, ha valóban megválasztják, Latin-Amerika első indián származású elnöke lehet. A hivatalos szavazatszámlálás meglehetősen lassan folyik, így az eredmény kihirdetésére lehet, hogy keddig kell várni.
Amerika nem örülne
Választási kampányában a kokalevél termesztésének legalizálását és a külföldi olajcégek keményebb megadóztatását ígérte az indián származású politikus, sikerének ezért a befektetők és az Egyesült Államok sem örülne igazán.
Morales és Quiroga két teljesen eltérő gazdasági felfogást képvisel. Morales az állam gazdasági beleszólásának növelését, szövetkezetek létesítését, a szociális különbségek csökkentését hirdette programjában, míg Quiroga a liberális piacgazdasági modellt, a privatizáció folytatását, a külföldi befektetések vonzását ígérte. Bolívia a dél-amerikai földrész legszegényebb országa: az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el az ezer dollárt, és a lakosság hatvan százaléka él a szegénységi küszöb alatt.
