A newcastle-i tanácskozást vendégül látó brit kormány, amely ebben a félévben tölti be a soros EU-elnöki tisztséget, a júliusi londoni terrortámadások nyomán radikális intézkedéseket szeretne uniós szinten foganatosítani; ezek lényege, hogy hozzáférhetővé tennék a terrorellenes hírszerzési szolgálatok számára a távközlési és internet-szolgáltatók adatait a felhasználókról. Nagy-Britannia törvényben szeretné előírni, hogy a telefon- és internetcégek tartósan őrizzék meg a hálózataikon zajló minden egyes kommunikáció részvevőinek kilétéről, a kommunikáció időtartamáról, időpontjáról, a részvevők tartózkodási helyéről szóló adatokat.
London azt is szeretné, ha a mobiltelefon-szolgáltatók a nem fogadott hívásokat külön is nyilvántartanák, abból kiindulva, hogy az ilyen híváskezdeményezések pokolgépek robbantására szolgáló elektronikus jelek is lehetnek. A miniszteri értekezleten ugyanakkor az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetségének (ETNO) igazgatója a részvevőknek azt mondta: ezek a javaslatok rendkívüli költségekkel terhelnék meg a szolgáltatókat. Michael Bartholomew szerint uniós szinten több százmillió eurós kiadással kellene számolni.
Lamperth Mónika belügyminiszter a tanácskozás első munkanapja után azt mondta: a magyar álláspont szerint az arányosság kérdése a meghatározó, vagyis bármilyen jogot csak olyan mértékben lehet korlátozni, ami arányban áll a védeni kívánt értékkel. Hozzátette: a terrorizmus elleni védekezés nem jelenthet okot a szabadságjogok indokolatlan korlátozására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
