Míg a szlovákok 57 és a lengyelek 58 százaléka értékelte rossznak vagy nagyon rossznak hazája gazdasági helyzetét, a magyarok éppen fele, a cseheknek pedig mindössze 42 százaléka vélekedett így. Szélsőségesen negatív helyzetértékelőket is a szlovákok között találunk a legnagyobb arányban.
Csaknem minden ötödik szlovák válaszadó értékelte nagyon rossznak országa gazdasági helyzetét. Ezzel szemben a cseh válaszadók mindössze hét százaléka ítéli nagyon rossznak hazája anyagi fejlődését. Csehországban és Magyarországon egyaránt az a vélemény van túlsúlyban, amely szerint a gazdasági helyzet „se nem, jó se nem rossz”.
A gazdasági kilátásokat tekintve némiképp pozitívabb a kép a visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált államban az a realista nézőpont van túlsúlyban, hogy sem romlástól nem kell tartani, sem javulás nem várható a következő évben. Ezt az ésszerű véleményt képviselők aránya Lengyelországban a legnagyobb, itt ugyanis a lakosság kétharmada számít változatlanságra, míg a másik három visegrádi országban a lakosság nagyjából fele vélekedik csak így.
Hasonlóan a jelenlegi helyzetértékeléshez, a jövőt illetően is a csehek a leginkább optimisták, azonban az előzőekkel ellentétben a szlovákok mellett nem a lengyelek, hanem a magyarok a leginkább pesszimisták. Míg minden negyedik cseh megkérdezett szerint többé-kevésbé javulni fog hazája gazdasági helyzete egy éven belül, és 23 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, addig a magyarok és a szlovákok körében 23 illetve 22 százalék a javulásban bizakodók aránya és 25 illetve 26 százalék tart romlástól.
